Annak ellenére, hogy a kishantosi mintagazdaság az eddigi egységes földterületeket szétszabdaló pályázat eredményeképp nemrég veszítette el földjeit, a gazdák nem tétlenkednek.

Ács Sándorné és Bolye Ferenc vezetésével a kishantosiak nemcsak az általuk telepített növényeket próbálják megvédeni, hanem megmaradt kis földjükön - benyúlva a még művelés alá nem vont kiosztatlan területekre - tankertet hoztak létre. Mint mondták, egyszerűen nem tudták nézni, hogy eszi a termőföldet a gaz. Ám mivel ennek az európai színvonalú kertnek jó része „illegális” ültetés, valószínűleg nagy részét el fogják pusztítani. Így a Márk Gergely által nemesített Árpádházi-Szent Kinga és Szent Erzsébet rózsákat, valamint a középkorbeli bencés rend szerint kialakított ciprusfás, zsályás, levendulás kiskertet - újabb értékeket véve el ezáltal a jövő generációktól.

A kishantosiak épp ezért „Kishantos a Jövő Generációkért” címmel tartottak nyílt napot, amelyen dr. Ángyán József a Vidékfejlesztési Minisztérium egykori parlamenti ügyekért felelős államtitkára tartott előadást. Az egész napos rendezvényen a résztvevőket az előadásokon túl a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ területén is körbevezették. A vendégek megtekinthették még a Magyarországon egyedülálló 30 Kw/h teljesítményű napházat, valamint a kishantosi gépparkot, illetve a megmaradt mézontófű földeket és a növényfajták és származási hely szerint rendezett tankertet, valamint a bio-palántás növények üvegházát is. Ángyán professzor Radnóti, Ady és Wass idézetektől tűzdelt beszédéből kiderült, hogy sikeres és fenntartható gazdaságpolitika kulcselemének a városok és a vidék, mint élelmiszer termelési hátország újra összekapcsolását, s a család „mint szeretetközösség és gazdasági egység” visszaállítását tartja.

Fotók: Szántai-Kiss Gergő, a galériához katt a képre!  

Erre az élelmiszerbiztonsági és minőségi szempontokon túl - álláspontja szerint - azért is szükség van, mert a nemzetek biztonsága ma már nem honvédségüktől, hanem élelmezési függetlenségüktől garantált.

-De sajnos azt kellett észre vennem, hogy az én miniszterelnököm multicégekkel kötött sorra stratégiai szövetségeket - mondta az Orbán Viktor kézjegyével ellátott tervezetét lobogtatva.

Ebből érdekes széljegyzetként kiemelte a jelenlegi miniszterelnök azon megállapítását miszerint, nem a tőkésekkel, hanem a spekuláns tőkésekkel van a probléma. (Persze azt is tudjuk, hogy nem a kommunizmussal, hanem a kommunistákkal van a probléma – a szerk.)

A politikus még megyénként elkülöníthető szűk érdekkörökről, és gazdasági hálózatok által uralt politikáról beszélt.

Két héten belül kijövő újabb jelentéséből is látszik, hogy bizonyos megyékben a földeket szerző rétegek, bizonyos kormányzati vezetőkhöz kapcsolódnak, így adatai szerint: Csongrádban - Lázár János, Borsodban - Budai Gyula „pátriárkája” jutott földekhez.

Fotók: Szántai-Kiss Gergő, a galériához katt a képre! 

Ángyán azt is elmondta, hogy amikor pl. Mészáros Lőrincet és feleségét egy érdekkörként kezeli, sokan közbevetik, hogy polgárjogilag nem is alkotnának egy érdekkört. Ángyán az ilyen kritikák kapcsán a ius strictum szerint vett „jog” és az „erkölcs” kettéválásáról beszélt. Bitay Márton Állami Földprogramért Felelős Államtitkár kapcsán pedig valamiért fontosnak tartotta megemlíteni az ún. „politikailag használható” emberek szerepkörét. A típus lényege szerinte, hogy egy pozíció élére olyat nevezzenek ki, aki tudja, hogy annak betöltésére maga is alkalmatlan, így kinevező biztos lehet, hogy a kinevezett kritikátlan hálájáról.

Ángyán a fiatalok helyzetét az ún. „Demográfiai földprogram” megvalósításával javítaná. Eszerint azok a párok, akik gyermeknevelési és földművelési kötelezettségeknek vetik alá magukat pl. vissza nem térítendő 3 millió forintos támogatásban, nagyobb területek művelése esetén 5 éves állami inkubációban részesülnének.

Az őt követő Ács Sándorné arról beszélt, hogy tevékenységük legfőbb célcsoportja a fiatalság. –A jelenlegi trendekkel szemben, a fenntartható fejlődés tudományának a célja, a biztonságosabb, és élhetőbb élet megteremtése gyermekeink és unokáink számra - mondta.

A jelenlegi helyzet kapcsán kitért arra is, hogy szerinte a vidéki településeken addig nem lesz biztosított a megélhetés, amíg egyesek milliárdos hasznokat húznak, míg a kisebb gazdáknak semmi sem marad. Például a Simon kft. közel 3000 hektáros birodalmához kapott Kishantosból 87 hektárt- tette hozzá. Felhívta a figyelmet a földzsákmányolás (landgrabbing) folyamataira. Kiemelte, hogy veszélyes, ha a magyar kormány többek közt a Szaud-Arábiával és Kínával igyekszik jó kapcsolatokat ápolni. Ugyanis Szaud-Arábia a szudániaktól már egy kisebb, vízben gazdag országrészt vásárolt ki, hogy élelmiszert tudjon termeszteni. Az ilyen hazai és nemzetközi szövetség - mint mondta - a Trianonihoz hasonló veszteségekkel fenyeget. Szerinte Magyarországon a túlzott földkoncentrációnak a 30000 hektáros Csányi Sándor „gazda” éppen úgy jó példája, mint Zászlós Tibor, aki azon kívül, hogy a9000 hektár területen gazdálkodó Mezőfalvai Mezőgazdasági és Szolgáltató Zrt. igazgatója, még a nagy hatáskörrel rendelkező Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke is.

Fotók: Szántai-Kiss Gergő, a galériához katt a képre! 

Az egyik utolsó felszólaló Rodics Katalin is a helyi szükségleteket kielégítő élelmiszer termelést emelte ki. A Greenpeace Kishantossal foglalkozó munkatársa az UNCTAD 2013 szeptemberi tanulmányára hivatkozva megdöbbentő adatokat tárt fel. Elmondta például, hogy ma a Földön az egymilliárd éhező ember 80%-át az exportra termelő kisparasztok teszik ki.

Eztán a virágszirom alakú kert bejárása során a kertben található gyógy-, fűszer-  és dísznövényekkel ismertették meg a helyiek a vendégeket.  A már említett nemzetközi díjas rózsákon kívül, rebarbara, lándzsás útifű, tatárhagyma, a Csaba királyfi legendájában szereplő sebfű, muskátli, jezsámen, fekete ribizli, szamóca, egres, alma, citromfű, muskotályzsálya, valeriana, borsmenta, eper-, fodor- és csokoládé menta, hagyma, bibliai izsóp, borsikafű található, természetesen mind bio-termesztésben. Talán sikerül érzékeltetni a helyzet súlyosságát, ha elmondjuk, hogy minderre a Hírhatáron kívül a Financial Times tudósítói is kíváncsiak voltak.

Mint ahogy arra is, miért szorongat az ötven éve földműveléssel foglalkozó Bolye Ferenc a kezében végig két napraforgó palántát. Talán mert a kitárcsázott növények 60-70%-át még be lehetett volna takarítani, ha hagyják.

- Ezt nézzék meg, milyen egészségesek!- mondta szomorúsággal, de egyben büszkeséggel is a hangjában.

Az egykori első dániai ösztöndíjas a 452 hektár műveléséhez elegendő - most már múzeumhoz hasonló - géppark bemutatása előtt végül csak annyit jegyezett meg:
- Tudják, csak az a bánatom, hogy ebben a diktatórikus országban nincs szükség a tudásra.

Fotók: Szántai-Kiss Gergő, a galériához katt a képre! 

A fent feltett kérdésre szerintem a válasz pedig attól függ, hogy Kishantoson járva magunk után vajon a bio-szamóca édes és zamatos, vagy nagyapáik elmulasztott cselekedeteinek keserű ízét akarjuk-e hagyni unokáink szájában.

VéDé

fotók: Szántai-Kiss Gergő