Történelmi jelentőségű jogszabálynak nevezte a kedden benyújtott jogállamisági és korrupcióellenes törvénycsomagot Szondi Vanda kormányszóvivő a kabinet előző napi ülésén hozott döntéseiről tartott tájékoztatón.

Hangsúlyozta: a csomag óriási lépés afelé, hogy Magyarország teljesítse a korábban vállalt jogállamisági és intézményi feltételeket, amelyek elengedhetetlenek az uniós források minél előbbi felszabadításához.

Megjegyezte: 16,4 milliárd euróról, azaz mintegy 6000 milliárd forintról van szó, ami „már rég itt lehetne az országban", de a kifizetést befagyasztotta az Európai Unió, mert az előző kormány nem volt hajlandó teljesíteni az ehhez szükséges, 2022 óta nyilvános szupermérföldköveket, amelyek alapvetően az átláthatóság növeléséről és a korrupció visszaszorításáról szóltak.

A csomagban csak erre vonatkozó intézkedések szerepelnek; a migráció, Ukrajna és gender-kérdések nem kerültek szóba a tárgyaláson és a feltételek között sem szerepeltek – közölte a kormányszóvivő.

Mint mondta, az átfogó és sok törvényt módosító csomag szigorítja a vagyonnyilatkozati rendszert, valódi jogköröket ad az Integritás Hatóságnak, átláthatóbbá teszi a közbeszerzéseket, szélesebb közadat-nyilvánosságot biztosít, szigorítja a közpénzek és támogatások ellenőrzését, valamit erősíti a korrupcióellenes és átláthatósági garanciákat.

Magyar Éva kormányszóvivő elmondta: Vitézy Dávid újabb gyanús ügyre bukkant minisztériumában, mégpedig a mohácsi Duna-híd beruházására, ezért a kormány az ügy teljes körű felülvizsgálatával és azzal bízta meg a tárcavezetőt, hogy tegyen racionális javaslatot a projekt műszaki tartalmának felülvizsgálatára.

Közölte: korábban a Duna Aszfalt kapott megbízást a kétszer kétsávos híd megépítésére, eredetileg 381 milliárdos keretösszeggel; az előző kormány annak ellenére döntött így, hogy a megvalósíthatósági tanulmány sem tartotta indokoltnak ezt a méretet. Hozzátette: időközben a hídhoz vezető út tervét is kétszer két sávosra bővítették, a keretösszeget 76 milliárddal megemelték, majd – a piacon nem jellemző módon - 20-ról 98 százalékra növelték a kifizethető előleget és két nappal a választás előtt kiutaltak mintegy 100 milliárdot a cégnek.

Köböl Anita kormányszóvivő jelezte: kezdeményezték a rendkívül szigorú kriptovaluta-szabályok enyhítését, mert úgy ítélték meg, hogy ebben az esetben felesleges jogalkotás történt, ráadásul az ügyben az év elején uniós kötelezettségszegési eljárás indult.

Szondi Vanda hozzátette: a kormány hatályon kívül helyezte a nemzeti hitvallás középületekben történő kihelyezéséről szóló kormányhatározatot. Az intézményvezetők feladata, hogy gondoskodjanak az eltávolításáról.

A kormány döntött a jelenleg is fennálló, június végéig élő diákhitel kamatstop meghosszabbításáról év végéig. A rendelet célja, hogy a 2024. december 31-ig keletkezett szerződésállomány szabad felhasználású hallgatói hitelek kamatának emelkedését megakadályozza. A kormány ezt a döntést is társadalmi egyeztetésre bocsátja – informált Köböl Anita.

Magyar Péter hozzátette, amikor 2022 márciusában saját kérésére leköszönt az intézmény vezetésétől, akkor a jelenleg 9,65 százalékos kamat 1,99 százalék volt, ezzel a „történelmi mélypontját érte el".

Jelezte, a kormány utasítja a gazdasági és energetikai miniszteren keresztül a diákhitelt kezelő Magyar Fejlesztési Bankot, hogy vizsgálja meg a forrásbevonás lehetőségeit és költségeit, valamint a Diákhitel Központ működési költségeit és haladéktalanul járjon el, hogy jelentősen csökkenthető legyen a kamat.

Köböl Anita tájékoztatott arról is: a kormány módosította a szifiliszfertőzésekkel kapcsolatos adatkezelési szabályokat, hogy ne csak a szűrést végző orvos, hanem a kezelőorvosok is hozzáférhessenek az adatokhoz. A változtatás célja, hogy a kezelőorvosok hozzáférjenek azokhoz az egyébként szenzitív, védett adatokhoz, amelyek lehetővé teszik a megfelelő egészségügyi döntések meghozatalát a várandós nők és a születendő gyermekek érdekében.

Magyar Péter miniszterelnök hozzátette: míg 5-6 évvel ezelőtt évente egy-két csecsemő született szifiliszfertőzötten, addig az utóbbi években évente több mint 10 csecsemő meghalt és nagyon sok csecsemő súlyos állapotba került azért, mert a szülészorvos nem tudta előre, hogy az édesanyja fertőzött.

Köböl Anita közölte: a kormány döntött a babaváró hitel visszafizetési moratóriumának további meghosszabbításáról, „egy további intervallummal". Ismertette: a Pénzügyminisztérium vállalja, hogy kidolgoz egy enyhébb, de jogkövető magatartást tartalmazó feltételrendszert.

Jelezte: a kölcsönt az elmúlt hét évben 270 ezren vették igénybe, a babaváró párok egyötödénél nem teljesült a gyermekvállalás, számukra a hitel piaci hitellé alakulna át és az addigi kamattámogatást egy összegben kellene visszafizetni. Köböl Anita kitért arra is, az előző kormány moratóriumot hirdetett, amelynek határidejét folyamatosan tolta maga előtt, az utolsó határidő június végén járna le. Ezt a határidőt a kormány a pénzügyi tárca javaslatára újabb intervallummal meghosszabbítja.

A kölcsönforma 24 700 ezer szerződést, 182 milliárdos hitelállományt jelent - jelezte.

Felidézte a hitelt érintő kritikákat, például azt, hogy mi történik a házastárs egyik tagjának halála, válás és egyéb egyedi élethelyzetek esetén, amikre a keretrendszer eddig nem tért ki. Ezekre is tekintettel lesznek - mondta és jelezte: a döntést társadalmi egyeztetésre bocsátják.

A főváros október 15-ig kapott haladékot fizetési kötelezettsége teljesítésére - jelentette be Magyar Éva kormányszóvivő. Budapestnek a jövő héten 37 milliárd, július közepén pedig további 12 milliárd forintot kellene befizetnie - mondta.

A cél, hogy tartós megoldás szülessen a főváros anyagi helyzetének a rendezésére, ezért tárgyalások kezdődnek a fővárosi önkormányzat és a kormány között. Ugyanakkor Magyar Éva hangsúlyozta: a jogszabályban előírt kötelezettséget teljesíteni kell. Kitért arra is, hogy korábban nyolc önkormányzat kapott haladékot, ebből öt már teljesítette fizetési kötelezettségét és befizette tartozását.

Magyar Éva a Tisza Párt képviselői által benyújtott, a gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról, és általában az óriásplakátok használatának korlátozásáról szóló törvényjavaslat kapcsán kiemelte: a kormány teljes mértékben egyetért azzal, hogy a nyugodt társadalmi viszonyok helyreállítása érdekében gátat kell szabni a politikai reklámoknak.

Az emberi méltóságot sértő, a kiegyensúlyozott tájékoztatást akadályozó, a kiskorúak szellemi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődésére károsan ható reklámokat a kormány álláspontja szerint be kell tiltani, mert azok csak fokozzák a magyar társadalom megosztottságát, és az emberekben félelmet keltenek - jelentette ki.