A lekezelő gesztusuk örömére levelet írt a miniszterelnöknek a jobbikos képviselő Stummer János.

"Kedves Viktor,

nem tudom hallottad-e, de ma be kellett volna jönnöd a munkahelyedre. Én itt voltam, még most is itt ülök a teremben, innen írok most neked.

Úgy hallottam, te most épp Horvátországban nyaralsz. Remélem, finom a konyha, kellemes a tenger és van klíma a szobában. Tudod, akik miatt neked ma itt kellett volna lenned, nem olyan szerencsések, mint te.

Azok, akik havi negyvenből látják el otthon sérült gyermeküket, nem a tenger gyümölcseit rendelik a lányaiknak a tengerparti étteremben, hanem épp valami leturmixolt pépet nyomnak le erővel leszorított gyerekük torkán, szondán keresztül. Ők azok, akiket ma is semmibe vettél.

Azok, akiket ezekben a napokban raknak utcára a végrehajtóid és a készenléti rendőreid, nem a klímás apartmant hiányolják, hanem az otthonukat. Ahonnan el lehet menni dolgozni, ahonnan el lehet vinni a gyereket szeptembertől iskolába. Ők azok, akiket ma is semmibe vettél.

Én miattuk jöttem be ma ide a többi jobbikossal együtt, de te nem voltál sehol, ezzel pedig semmibe vetted sok tízezer honfitársad. Lehet tiéd a fél ország, lehet tiéd akárhány magángép, akármilyen birodalom. A szememben ezért semmi ember vagy.

Gondolva rád sokat, Stummer János"