Magyar György: a katonaság bevetése nem reális lehetőség |
![]() ![]() |
2025-01-12 12:15:04 |
„Mindezzel kapcsolatban jelzem, hogy szerintem hibás az az alapvetés, amely szerint egy eredményes és érvényes választást követően valaki erőszakkal kívánná megőrizni a hatalmát. Gyakorlatilag elképzelhetetlen ugyanis, hogy a regnáló kormány bármilyen eszközzel megakadályozhatná az új parlament alakuló ülésének összehívását. Erre valóban Sulyok Tamás köztársasági elnök jogosult, de nem létezik olyan forgatókönyv, amely lehetővé tenné, hogy e kötelezettségének ne tegyen eleget.
Az államfőnek ugyanakkor javaslatot kell tennie a miniszterelnök személyére is, amelyet a szokásjog alapján a parlamenti képviselettel rendelkező pártokkal folytatott egyeztetés után tesz meg. Elvileg előállhat olyan helyzet – lásd Ausztriát –, amikor a legtöbb mandátumot szerzett párt nem rendelkezik az országgyűlésben abszolút többséggel. Vagyis esetleg hiába lenne a Fidesz a választás győztese, ha az összes, a Parlamentbe bekerült ellenzéki párt együttesen a mandátumok több mint felét birtokolná, és a köztársasági elnök nyilván fideszes jelöltjét nem választanák meg. Ekkor következhetne egy koalíciós tárgyalási forduló, majd újabb egyeztetés az államfővel, aki kénytelen lenne a kormányalakításra esélyes formáció miniszterelnök-jelöltjét javasolni a parlamentnek.
Ha ez a folyamat sikertelenül zárulna, a köztársasági elnök a parlament feloszlatása mellett új választást tűzhetne ki. A jelenlegi, az arányossági helyett 2014 óta még inkább a többségi elven nyugvó választási rendszer mellett ilyen patthelyzet kialakulására kevés az esély. Aki 2026-ban győz, az valószínűleg nagyon nyer, legyen az a Fidesz vagy a Tisza. Sulyok Tamásnak ilyen helyzetben nem lesz más választása, mint a győztes miniszterelnök-jelöltjét javasolni a parlamentnek.
Mindez a hatályos alaptörvény szabályaiból következik, amelyek betartását erőszakkal az esetleg bukott hatalom sem akadályozhatná meg, mert annak igen súlyos bel- és külpolitikai következményei lennének. Bár a Fidesz sajátosan értelmezi a jogállamiságot, arra talán mégsem vállalkozna, hogy amennyiben a saját képére formált választási törvény összes trükkje ellenére vereséget szenvedne, önkényesen felülírja az eredményt. Arra viszont szoros eredmény esetén tényleg lehetne számítani, hogy radikális csoportok az utcára vonulnak, emlékezzünk csak a 2002-es Erzsébet hídi „csatára”.
Ami pedig a katonaság bevetését illeti, a gránitba vésett alaptörvény 2022-es kilencedik módosítása kétségkívül átírta a különleges jogrendre vonatkozó szabályokat. E szerint az Országgyűlés az alkotmányos rend megdöntésére, felforgatására vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló cselekmény, illetve az élet- és vagyonbiztonságot tömeges mértékben veszélyeztető súlyos, jogellenes cselekmény esetén szükségállapotot hirdethet ki. Erre a korábbi szabályok szerint kizárólag fegyveres vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos, erőszakos cselekmény esetén volt lehetőség. Ráadásul azt is előírták, hogy a honvédség szükségállapot idején csak akkor vethető be, ha a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazása nem elegendő.
Ezek a fontos garanciális szabályok valóban kikerültek az alaptörvényből. Vagyis szükségállapotot elvileg akár egy nagyobb tüntetés esetén is ki lehet hirdetni, ha az például az élet- és vagyonbiztonságot tömeges mértékben veszélyezteti. Ám ezt csak súlyos, jogellenes cselekmény esetén tehetnék meg, viszont egy-egy, akár százezreket megmozgató békés, akár hosszabb ideig tartó demonstráció erre nem adna lehetőséget. A katonaság bevetése így nem reális lehetőség” – mondta el hírportálunk megkeresésére a neves ügyvéd, Magyar György.
Kertész Z István |
