A recski kőbánya szabálytalan működése miatt a településre zúdult sárlavina károsultjainak ügyében csaknem két éve semmilyen érdemi intézkedés nem történt. Az illetékes bányakapitányság megállapította ugyan, hogy a vállalkozó nem a jóváhagyott műszaki terv szerint végezte a tevékenységét, ezért rá 3 millió forintos bírságot szabott ki, ám az ügyben indított rendőrségi nyomozást lezárták.

Néhány érintett károsult a Magyar György és Társai Ügyvédi Irodáját kérte fel érdekei érvényesítésére. Kérdéseinkre Magyar György ügyvéd hírportálunknak hangsúlyozta: felháborító, hogy a recski kőbánya szabálytalan működése miatt a településre zúdult sárlavina károsultjainak ügyében 2023 júniusa óta gyakorlatilag semmilyen érdemi intézkedés nem történt. Az illetékes bányakapitányság megállapította ugyan, hogy a vállalkozó nem a jóváhagyott műszaki terv szerint végezte a tevékenységét, ezért 3 millió forintos bírságot szabott ki, ám az ügyben indított rendőrségi nyomozást lezárták, amire a károsultak képviseletében panaszt nyújtottak be az Egri Járási Ügyészségre.

A 2023. szeptember 15-i bányakapitánysági határozat szerint: a „bányafelügyelet lezárta a recski bánya ügyében hivatalból folytatott eljárást". Az alapos vizsgálat megállapította, hogy a bányavállalkozó nem a jóváhagyott kitermelési műszaki üzemi terv szerint végezte a bányászati tevékenységét, ezért a bányavállalkozót az általa kialakított depónia megszüntetésére kötelezte, valamint 3 millió forintos bírságot szabott ki rá. A bányát ráadásul nem is ott alakították ki, ahová azt eredetileg tervezték.  A szabálytalanságok következménye, hogy a heves esőzések miatt rövid időn belül kétszer is sárlavina zúdult Recskre – véli Magyar György.

A település független polgármestere, Nagy Sándor akkor azt nyilatkozta, nem tud mit tenni, „sodrásban van” az egésszel, és amikor megkereste az ügyben a vállalkozót, azt a választ kapta, hogy „neki nagyon jó barátja a Szijjártó meg a Kósa”. Az Andezit-Bau Bányászati Kft. résztulajdonosa ugyanis Kósa Lajos ügyvédje és barátja, Fiák István.

Tekintsünk azonban el a politikai szálaktól – emelte ki Magyar –, mert érdekesebb és fontosabb, hogy a rendőrség bűncselekmény hiányára hivatkozva zárta le a recski bányánál történt, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt indított nyomozást. Pedig a Btk. egyértelműen fogalmaz: aki „foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. Ez tehát nem egy főben járó cselekmény, de a károsultak számára fontos lenne a büntetőjogi felelősség megállapítása, mert akkor nem kellene hosszadalmas polgári perben a kártérítés iránti igény megalapozottságát bizonyítani. Ami adott esetben elkerülhetetlen lesz, mert a bánya bár korábban hajlott a peren kívüli megegyezésre, mára ettől elzárkózott.

Magyar egyébként értetlenül fogadta a nyomozás lezárásáról szóló döntést. Szerinte abszurd az a következtetés, hogy nem történt bűncselekmény, hiszen a bánya üzemeltetőjének hibáit, mulasztásait a korábbi szakértői vélemények is megállapították, mi több, még bírságot is kiszabtak, amit a cég szó nélkül kifizetett. Így nehezen vitatható, hogy a sárlavina bekövetkezése nem állna ok-okozati összefüggésben a vállalkozás szabálytalan működésével. Szerencsére senki nem halt meg, ám ez nem kis részben a véletlenen múlott, mert az eset miatt 24 ingatlanból kellett kitelepíteni a lakókat, köztük egy mozgáskorlátozott személyt is, akit a szomszédok menekítettek ki. Rendkívül fontos a közegészségügyi veszélyeztetés ténye is – hiszen az udvari illemhelyek tartalmát a sárlavina kimoshatta –, amit a nyomozóhatóság nem akart felderíteni.

Arról már ne is beszéljünk – tette hozzá az ügyvéd –, hogy a büntetőeljárás során szabálytalanságok egész sorát tapasztalták. Több olyan nyomozati cselekmény történt – például tanúk vagy szakértők meghallgatása –, amelyekről az irodájukat, mint a károsultak jogi képviselőjét nem értesítették. Így nem volt módjuk további kérdéseket feltenni, az egyes nyilatkozatok közötti ellentmondásokra a figyelmet felhívni. Mindezek miatt panasszal éltek a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozást megszüntető határozata ellen. Ugyanakkor – az eljárás során elkövetett jogsértésekre tekintettel – kezdeményezték a további nyomozási cselekményekből a Heves megyei rendőrség egészének kizárását, mert álláspontjuk szerint tőlük az ügy elfogulatlan megítélése nem várható.

Az Egri Járási Ügyészség február 28-án elutasította az ügyvédi iroda panaszát, amelyben kifogásolták, hogy a Heves megyei főkapitányság az ügyet bűncselekmény hiányában lezárta, mert a villámárvíz nem okozott közvetlen veszélyhelyzetet. Azt azonban elismerték, hogy – a nyomozati iratokat áttanulmányozva – kiderült: a hatóság a sértetteket megillető jogok tekintetében több eljárási szabályt is megsértett, ebben a tekintetben a panaszt megalapozottnak találták. Ám az ügyészség  megítélése szerint ezek az eljárási szabálysértések csupán relatív jellegűek, az érdemi döntés helyességére nincs kihatásuk, és ezen okból a határozat hatályon kívül helyezésére nem láttak okot.

Mivel a panaszt elutasították, a károsultak képviseletében az ügyvédi iroda pótmagánvádlóként lép fel. „A pótmagánvádló az a sértett, aki vagy amely az e törvényben meghatározott esetekben közvádra üldözendő bűncselekmény miatt a vádat képviseli” – olvasható a büntetőeljárási törvényben. Magyar szerint a helyzetüket ez persze nem egyszerűsíti, mert akkor kvázi vádhatóságként nekik kell a bányatársaság illetékes vezetőinek – a szakmai szabályok megsértése mellett – a büntetőjogi szempontból is releváns mulasztását bizonyítani. Amire az ügyvéd esélyt lát, mert a jelenleg rendelkezésre álló nyomozati iratok elégségesek lehetnek arra, hogy az Andezit-Bau vezetőinek vétkességét alátámasszák.

Ehhez azonban a bizonyítási eljárás egyes elemeinek újraértékelésére, esetleg további szakértők bevonására lehet szükség, mert mint ahogy a címben is jeleztük: nem csak a rendőrség, hanem az ügyészség is úgy látja, hogy Recsken nem történt semmilyen bűncselekmény. Ennek fényében azonban nem látni  azokat a hatóságokat és intézkedésre jogosult személyeket, akik törődnének azokkal az emberekkel, akiknek a bánya a szabálytalan működésével mások életét, testi épségét, egészségét közvetlenül veszélyeztette, Nem vezet tehát könnyű út a valós tényállás felderítéséig. Talán kimondhatjuk azt is, hogy a csaknem tragédiához vezető szabálytalan bányászati tevékenység következményeinek kivizsgálása során elkövetett esetleges jogsértések a büntető igazságszolgáltatás iránti társadalmi bizalmat sem erősítik”.

Kertész Z István