A Transparency International civil alapítvány munkatársainak oldalát azért furdalja  kíváncsiság, mert úgy érzik, furcsa – és honlapján nem elég átlátható - módszert talált ki saját nyeresége elköltésére a Magyar Nemzeti Bank. Mintegy kétszázmilliárd forintot juttatott letétben saját alapítványainak, hogy annak kamataiból – például – megújítsák a pénzügyi és közgazdasági képzést – írja az atv.hu. A jegybanknak más figyelemreméltó tranzakciói is vannak: a szokásosnál sokkal többet költ pl. ingatlanokra (a tiszaroffi kastély és az Eiffel Palace), értékes műtárgyakra, festményekre, hangszerekre.

 

Martin József Péter, a Transparency International Magyarország igazgatója már április 22. óta levelezésben áll az MNB-vel. Csakhogy közhelyes és általános információk érkeztek válaszként, amelyek alig különböztek a honlapon elérhető semmitmondó tartalmaktól. Így aztán a TI munkatársai sem tudhattak meg sok mindent arról, hogy miféle hatásvizsgálatok, megvalósíthatósági tanulmányok, vagy más felmérések, illetve előkészítő tanulmányok előzték meg azoknak az alapítványoknak (Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány, a Pallas Athéné Domus Concordiae Alapítvány, a Pallas Athéné Domus Mentis Alapítvány és a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány) a létrehozását, amelyek százmilliárd forintnál is több vagyont kaptak a MNB-tól.

 

Míg végre megtört a jég. November közepén Martin József Péter igazgató újabb levelet írt, és csodák-csodája, néhány nappal ezelőtt megkapta az érdemi választ is. Igaz, nem egészen olyan, mint amilyet a Transparency munkatársai szerettek volna, de bizonyos szempontból ez is elég informatív volt. Mint a levélből kiderült, Matolcsy György jogszerűtlennek tartja TI kérdéseit, hiszen, mint írta, nem  „az infotörvény szerinti adatigénylő” - tehát akár a civilek is, hanem csak a külön törvényben meghatározott szervek – pl. az Állami Számvevőszék, az Országgyűlés illetékes szakbizottsága, az MNB felügyelőbizottsága és könyvvizsgálója, illetve a belső ellenőrzési igazgatóság - jogosultak lefolytatni a közfeladatot ellátó szervek gazdálkodásának célszerűségét, eredményességét, valamint törvényességét érintő ellenőrzéseket.

 

Az MNB elnöke hivatkozott egy Kúria-döntésre is, miszerint joggal való visszaélés is lehet egy ilyen adatigénylés, aztán azt boncolgatta, miért is van joga a jegybanknak alapítványokat létrehozni és azokat támogatni. Arra azonban továbbra sem érkezett válasz, hogy e jelentős pénzügyi döntéseket megelőzték-e a megfelelő háttértanulmányok, elemzések. És a búcsú is elmaradt: Matolcsy egyáltalán nem érezte szükségesnek, hogy odabiggyessze a hivatalos levelek végén szokásos „Tisztelettel”- záróformulát. Becsületére válik viszont, hogy büdösbogaraknak sem nevezte a kotnyeleskedő civileket.

 

kiss