Amikor az MSZMP 1989-ben kimondta feloszlását és megalakult a Magyar Szocialista Párt, annak elnöke lett. Pozícióját 1990-ig töltötte be. 1993 és 1995 között a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának tagja volt.

A Budapesti Corvinus Egyetem címzetes egyetemi tanára.A magyar baloldal küzdelmeit szimbolizálta Nyers Rezső közel évszázados élete. Munkásként kezdte, majd közgazdászi tanulmányaival együtt rátalált a politika. Szociáldemokratának vallotta magát, de a kommunistákkal kötött paktum után beállt Magyar Dolgozók Pártjába, majd 1956 után Kádárral tartott.

Egész pályafutását mintha egy furcsa kettősség jellemezte volna: a kommunistáknak túl szocdem volt, a szocdemeknek túl kommunista. Az 1968-as új gazdasági mechanizmus egyik atyja, a szabadabb piac felé tolta volna a magyar gazdaságot. Ez a küzdelme az ortodoxok felülkerekedése miatt elbukott.

A rendszerváltás idején az MSZMP-ből alakuló reformer MSZP első elnöke lett, évtizedeken át, a rendszerváltás után is országgyűlési képviselő. Élete alkonyán magyarázkodni kényszerült a Nagy Imre-per kapcsán, hogy megszavazta a miniszterelnök elleni, előre tudható eredménnyel záruló “jogi” eljárást.

A munkásból lett reform közgazdászt tanítványai, munkatársai tisztelték, még azok is, akik a rendszerváltás idején más pártokban találtak helyet maguknak. Részese, sőt formálója volt a kommunista egypártrendszernek, de tudása, tapasztalata, tekintélye segítette a baloldal történelmi metamorfózisát 1988-1990-ben. Személye híd lett az állampárti időszak és a demokratikus átalakulás között.