Jóváhagyta a parlament hétfőn a paksi atomerőmű-fejlesztés finanszírozásához szükséges orosz-magyar hitelmegállapodást.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter törvényjavaslatát - amely tartalmazza a szerződés magyar és orosz nyelvű szövegét is - 110 igen szavazattal, 29 nem ellenében, 19 tartózkodás mellett hagyta jóvá az Országgyűlés. Igennel a Fidesz-KDNP képviselői szavaztak, az MSZP, az LMP és a függetlenek nem támogatták a javaslatot, a Jobbik pedig tartózkodott. A határozathozatal után az LMP-s Szél Bernadett a paksi bővítés elleni tiltakozásra utaló feliratú pólót adott át Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek.
 

A hitelszerződés szerint az orosz fél maximum 10 milliárd eurónyi állami hitelt nyújt Magyarországnak a paksi atomerőmű 5-ös és 6-os blokkja tervezéséhez, megépítéséhez és üzembe helyezéséhez szükséges munkálatok, szolgáltatások és eszközbeszerzések finanszírozására. A hitelkeret összege az építés, üzembe helyezés költségeinek 80 százalékát fedezi, a fennmaradó részt a magyar állam saját forrásból fogja biztosítani. Az orosz és a magyar fél minden költségvetési évet megelőző hat hónappal megállapodik a következő költségvetési időszakban felhasználandó hitel összegéről. Az előzetesen benyújtott tervhez képest le nem hívott összegekre az orosz állam rendelkezésre állási díjat számít fel.
 

A kölcsönt 2014 és 2025 között használják fel, és a magyar fél 21 éven keresztül fizeti a törlesztőrészleteket, azzal, hogy az első részlet a paksi erőmű 5-ös és 6-os blokkja üzembe helyezéséhez legközelebb eső március 15-én vagy szeptember 15-én, de legkésőbb 2026. március 15-én esedékes.  A visszafizetés első hét évében a hitel ténylegesen felhasznált összegének 25 százalékát, a következő hét évben a 35 százalékát, az utolsó hét évben pedig a 40 százalékát kell törleszteni. A magyar állam jogosult bármely összeg díjmentes előtörlesztésére, ha erről az orosz felet 90 nappal az előtörlesztést megelőzően értesíti.
 

A kamat a felvett kölcsön egyenlege után 2014-ben és a paksi atomerőmű 5-ös, valamint 6-os erőműblokkja üzembe helyezésének dátumához legközelebb eső március 15-ig vagy szeptember 15-ig, de legkésőbb 2026. március 15-ig évi 3,95 százalék. Ezt követően, a visszafizetés első hét évében évi 4,50 százalék, a következő hét évben évi 4,80 százalék, a visszafizetés utolsó hét évében pedig 4,95 százalék.

Az LMP képviselői tiltakoznak hétfő délután a szavazás előtt

 A megállapodás rendelkezik az esetleges késedelemről is. Ennek értelmében a késedelmes összeget az adott időszakban érvényben lévő kamatláb 150 százalékának megfelelő mértékű késedelmi kamat terheli. Az indoklásban is megemlítik, hogy fél éven túli fizetési késedelemnél a hitelszerződés felmondható, ebben az esetben a hitelkeret terhére addig lehívott teljes összeg esedékessé válik. A vitás kérdések rendezéséről azt írják, hogy a felek a megállapodással kapcsolatos vitáikat egymás közötti egyeztetéseken rendezik.
  

A szavazás előtt Burány Sándor,  a költségvetési bizottság szocialista elnöke azt mondta, ez a döntés beláthatatlan következményekkel jár majd, ugyanis a szerződés minden egyes magyar állampolgárnak háromszázezer forintnyi devizában felvett terhet jelent, aminek összege a kamatok miatt akár a duplájára is nőhet.
 

A politikus kifejezetten botrányosnak nevezte, hogy egy bírósági ítéletből derült ki:  a beruházáshoz kapcsolódóan a kormány "semmiféle elemzést és hatástanulmányt nem végzett és végeztetett". Hozzátette, habár az MSZP kérte a szavazás elhalasztását, de ehhez a kormánytöbbség nem járult hozzá. Véleménye szerint így a képviselők nem ismerhették meg a Költségvetési Tanács álláspontját, amelyet bizottsági elnökként kért ki.
 

- Orbán Viktor és a Fidesz egy vak ló bátorságával vezeti falnak az országot - jelentette ki, hozzátéve: az összes igen gombot nyomó képviselőt súlyos felelősség terheli majd a döntésért.
   

Jávor Benedek és Szabó Tímea hétfő délután felhívtáék a figyelmet, hogy a bővítés az ország éves GDP-jének tíz százalékába, minden egyes magyar embernek hétszázezer forintjába kerül, és az Együtt-PM szövetség a lehető leghatározottabban tiltakozik a hitelszerződés aláírása és az erőmű bővítése ellen. Meggyőződésük szerint nem lehet aláírni egy olyan megállapodást, amelyikről nem folytattak társadalmi egyeztetést, ami iszonyúan sokba kerül és amire semmi szüksége nincs az országnak.