Minél jobban közeledik Magyarországon az országgyűlési választás napja, annál jobban fokozódnak az indulatok. Az április nyolcadikán tartandó voksoláson még külhoni magyarok is részt vehetnek és befolyásolhatják az eredményt is.

Éppen ezért több politikus is aggodalmának adott hangot ellene és mellette is.

Nyilván a legnagyobb toborzó erővel az Orbán Viktor vezette Fidesz és egyben a magyar kormány rendelkezik. Ennek értelmében tavaly nemcsak a Nemzeti Választási Iroda, hanem maga a magyar miniszterelnök is szétküldött 650 ezer levelet, amiben először finoman, majd egyre hangsúlyosabban felhívják a figyelmet, vegyenek részt a választásokon. Az illetékes iroda még külön tájékoztató lapokat is küldött, nehogy valaki esetleg elvétse a teendőket.

Orbán Viktor pedig egyenesen felszólított mindenkit, hogy vegyenek részt a voksoláson. Ugyan szavazattoborzásra nem volt szüksége, mert egy tavalyi felmérés szerint a külhoni magyarok 95 százaléka a Fideszt támogatja. A Publicus Intézet által jegyzett felmérés reprezentatív, mintegy 1002 megkérdezettel dolgoztak, ami meglepő eredménnyel zárult, de erről majd később.

A magyar kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy egy „új nemzeti egységet” hozzon létre, még ha a tagok száma „csupán” kétmillió ember, a többi magyar viszont vagy nem eléggé nemzeti vagy nem eléggé egységes vagy hűséges Orbánhoz, így azokra nem is számítanak, illetve nem szólnak hozzájuk. Bőven elég az a kétmillió, azokkal megtartható a hatalom és éppen ez a lényeg. S itt kilóg a lóláb a nemzeti egységre vonatkozó lózungok hangoztatásánál. Ha minden magyar számít, akkor nem kellene, hogy kérdés legyen, éppen milyen szemüvegen keresztül nézi a világot, ha az alap tézisekben megegyezés születik. És itt van a kutya elásva. A jelenlegi magyar kormány ugyanis nemhogy párbeszédet nem folytat, de az úgynevezett nemzeti konzultációban is a saját érdekeinek megfelelően fogalmaz és kéri ki a „zemberek véleményét”.

Orbán szerint helyes, hogy a külhoni magyaroknak szavazati joga van, amivel nemcsak élni lehet, hanem egyenesen kell is.

Gyurcsány Ferenc ellenben másként nyilatkozik. Azon az állásponton van, hogy aki nem vesz részt a magyarországi történésekben, az ne dönthessen az ország sorsáról. Azaz, úgy véli, a kibicnek semmi sem drága, mert nem szembesül tettei következményével, a döntései nincsenek rá hatással és azt fogalmazta meg, hogy ne egy Ausztráliában élő mondja meg, milyen legyen Magyarország egészségügye vagy az oktatási rendszere. Éppen ezért ellenzi ezt az intézkedést, aláírásokat is gyűjtött, hogy valamilyen módosítás szülessen, de a jelenlegi helyzetben erre már nincs lehetőség.

De vajon mit akarnak a magyarországi emberek? Meglepő módon, a döntő többség nem szeretné, ha a nem Magyarországon élők ilyenformában beleszólnának az ország ügyeibe. És most jön a meglepetés, a Fidesz szavazók java része sem szeretné. De ez csak egyik ellentmondás a sok közül. Orbán hívei tehát nem osztják „vezérük” véleményét és meglátását, hogy egy nemzet van, csak különféle helyzetekben. Azzal próbálta jobb belátásra bírni a követőket, hogy az igazságosság jegyében hozták a jelenlegi választási rendszert, és ezért a külhoni magyaroknak csak egy szavazatuk van.

A már említett Publicus Intézet felméréséből kiderül, hogy a válaszadók több mint kétharmada egyetért a könnyített honosítással, azonban 57 százalékuk már nincs azzal kibékülve, hogy szavazati jog is párosuljon az állampolgársághoz. De ugyanígy nem nézik jó szemmel azt, hogy magyar adóforintok több százmilliárdjai a határon túli magyarokhoz kerül, különösképpen, amik a sportlétesítményekre-focistadionokra vannak szánva. Összesen 53 százalékuk fogalmazta meg azt, hogy nem ért egyet a támogatásokkal és hatvan százalékuk még azt is kifejezte, hogy nem szeretné, ha a külhoni magyarok a magyarországi szociális ellátásra is jogosultak legyenek.

Információink szerint Szlovákiában mintegy százan veszítették el szlovák állampolgárságukat, mert felvették a magyart, ezért itt lényegében ennyien szavazhatnak majd a magyar országgyűlési választásokon. Egy magyarországi kimutatás szerint húszezer azoknak a száma, akik úgy vennének részt, hogy országukban tiltják a kettős állampolgárságot.

Mi légyen hát? Nos, figyelembe véve ezeket az erős, néhol indulatos kirohanásokat, talán fontolóra kellene venni, hogy a béke és nyugalom érdekében a külhoni magyarok távol maradnak az országgyűlési választásoktól és továbbra is csupán véleményeznék az anyaországban történteket. Lényegében nemcsak felebaráti szeretetből, hanem már erősítenék ezt a sokszor túlszajkózott keresztényi kultúrkört.

Válasszák az Úr útmutatását!

(forrás: bumm.sk)