Aki egy állandó bizottság tagja, alapilletményének 1,2-szeresét, aki legalább két testület munkájában vesz részt vagy a törvényalkotási bizottságban foglal helyet, az alapilletmény 1,4-szeresét kapja.

A frakcióvezetők az alapilletmény kétszeresében részesülnek, helyetteseik annak 1,7-szeresében, de helyettesi díjazást csak minden megkezdett huszonöt tag után egyszer fizetnek.

Az Országgyűlés elnöke az alapilletmény 2,7-szeresét kapja, alelnökei a dupláját, míg a jegyző és az Interparlamentáris Unió magyar nemzeti csoportjának elnöke esetében 1,7-szeres szorzóval számolják a juttatást.

A budapesti képviselők alapjuttatásként havi 2500 kilométer megtételéhez elegendő forrást kapnak, míg aki több mint 300 kilométerre lakik, 6500 kilométerre elegendőt, de a legnagyobb területi kiterjedésű választókerületek egyéni képviselőinél a keret ennek akár a másfélszerese lehet.

Emelkedik a lakbértámogatás is, a kormányzati tisztséget is ellátó képviselő pedig a jövőben nem kap az országgyűlési törvényben meghatározottnál alacsonyabb összegű javadalmazást.

A jogszabály rendelkezik az ügyészeknek járó illetménypótlékok növeléséről is szeptember 1-jétől. Például a legfőbb ügyész vezetői pótléka az illetményalap 400 százaléka, helyetteséé a 300 százaléka, a fővárosi főügyészé pedig a 200 százaléka.

A parlament honlapjának jegyzőkönyve szerint a Párbeszéd-frakcióban ülő, amúgy MSZP-s Burány Sándor, valamint a szintén MSZP-s Varga László, Bangóné Borbély Ildikó, Harangozó Tamás, Molnár Zsolt és Hiszékeny Dezső szavazta meg a Jobbik és a Fidesz–KDNP-frakción kívül a képviselői fizetésemelést kedden.

Bősz Anett tartózkodott, 23-an (LMP, DK, Párbeszéd mínusz Burány Sándor, illetve több MSZP-s képviselő) nemmel szavaztak, valamint a Jobbikot elhagyó Dúró Dóra és az LMP-ből kiszálló Hadházy Ákos.