Bilibók Botond kifejtette a hvg-hu-nak, hogy ő és a kollégái nem értik most sem még, hogy miként tudta becsapni a felügyeletet a Quaestor az informatikai rendszer manipulálásával. A vezérigazgató szerint a hallgatás itt és most egyenlő a felelősséggel, és ebben az ügyben nem csak a jegybanknak, mint felügyelő hatóságnak van sara.

A HVG kérdésérem, hogy a botrányok után sok ügyfél viszi el a pénzét a brókercégektől vagy vonja ki befektetési alapokból, ezt hogyan érzékelik a pénzügyi cégek, megingott-e, avagy megrendült-e az ügyfelek bizalma a brókerbotrány miatt a befektetési cégekben, Bilibók Botond azt felelte: a nagy riadalom levonult a mi körünkben. Azzal viszont egyáltalán nem ért egyet, hogy az elmúlt hetekben a sajtóban közölt ügyeket egyértelműen brókerbotránynak nevezték. Véleménye szerint a három érintett cég közül, a Buda-Cashnél és a Hungária Értékpapírnál kétharmadban nevezhetjük brókerbotránynak a történteket, míg a Quaestor Financial Hrurira Kft.-nél csak egyharmad részben beszélhetünk brókerbotrányról.

Az üzletember azt mondja, hogy az ügyfelek szó nélkül viszik a pénzt, de nem komoly volumenben. Azt is elárulta, hogy a Concorde Alapkezelőnél régebben nagyrészt bankbetétekben tartották ezt a pénzüket, de lementek a betéti kamatok, és nagyobb hozamot kerestek-keresnek. A cégnél jelenleg nagy a bizonytalanság az ügyfelek részéről, ezt főleg a befektetési alapjaiknál érzik meg, ahonnan két nap alatt 4-4,5 milliárd forint ment ki, tehát átlagosan napi 2 milliárd - ez viszont elenyésző összeg az 530 milliárd forintos kezelt állományukhoz képest legalábbis.

Fotó: Stiller Ákos

Arra a kérdésre, hogy veszélyesnek érzik a jelenlegi helyzetet, a vezérigazgató válasza, hogy "ha nagyon erősen folytatódott volna az a kommunikáció, hogy lopnak, csalnak ebben a szektorban, akkor a hétköznapi emberek bizalmát ez nagyon negatívan érintette volna. Ők sokszor nem akarnak különbséget tenni, hogy most bankról, biztosítóról, brókercégről vagy alapkezelőről van szó".

Abban az esetben, ha valaki mégsem vinné el, vagy egy másik bankhoz a pénzét, ezek után honnan tudhatja, hogy megbízhat-e egy befektetési cégben, Bilibók annyit mondott: "Kétféle kockázat van, az egyik a befektetési kockázat: kevesebb vagy több pénze lesz a befektetéséből. Ez egy szakmai kérdés. A másik kockázat, hogy ellopják a pénzét, vagy sem. Ez már kevésbé szakmai kérdés, ugyanabba a kategóriába tartozik, mint az autófeltörések, betörések".

A vezérigazgató azt is hozzátette, hogy a "hallgatás itt és most egyenlő a felelősséggel. Ezeket azokra az esetekre értettem, amikor irreálisnak tűnő hozamígéretek keringtek körülöttünk". Majd kifejtette, hogy az elmúlt időszakban felderített csalásokból egyébként a Quaestor-kötvények esete a legdurvább. "Nem tudom, hogy igaz-e, de ha igaz, az felettébb érdekes, milyen lélek kell ahhoz, hogy valaki 150 milliárd forintnyi nem létező kötvényt eladjon az ügyfeleknek. Ez köztörvényes lopás. A kötvényekről – a valós kötvényekről – valószínűsítettük elemző munkánk alapján, hogy kockázatosak. Olyannyira ennek tekintettük, hogy nekünk nem volt Quaestor-kötvényünk, mint ahogy nem volt Btel-kötvényünk és E-Star-kötvényünk sem. Ha valamit nagyon kockázatosnak érzünk, azt jellemzően nem mondjuk el széles körben, nem is ez a dolgunk, hanem azzal tesszük le a voksot, hogy nem fektetünk be. Arra viszont nem veszi senki a bátorságot, hogy azt mondja, az a befektetés nem képes akkora hozamot kitermelni, mint amekkorát a forgalmazója ígér. Még akkor sem, ha ez a meggyőződése nagyon erős".

-mezei-

Főkép: Stiller Ákos

Forrás: hvg.hu