Nem sikerült.

A törvény szerint évente egyszer minden miniszternek be kell számolnia a parlament szakbizottságában az addig végzett munkájáról. Mi sem természetesebb, hogy ilyenkor kérdéseket is feltesznek az azon részvevők. Országgyűlési képviselőnek akkor is joga lenne ezzel élnie, ha az adott bizottságnak éppen nem a tagja. Szél Bernadett azonban hiába szeretett volna kérdéseket feltenni a miniszternek, nem kapott megszólalási lehetőséget. Az ülést vezető KDNP-s Vejkey Imre nem adta meg a képviselőnek erre a lehetőségét. A DK-s Arató Gergely, aki viszont tagja ennek a bizottságnak, a 4 perces felszólalását átengedte volna Szélnek, de ez alól is kibúvót keresett Vejkey.

Az LMP-s Keresztes László Lóránt kifejezetten nemtetszésének adott hangot az eljárás miatt és szintén kifogásolta az ügyrendi bűvészkedést a szocialista Varga László is. Végül ügyrendi csavart alkalmazva a kormánypárti többség leszavazta Szél Bernadett kérdésfeltevési lehetőségét, így Gulyás Gergely miniszternek nem kellett válaszolnia arra, hogy: miért „szórják” szét az országban a fóti gyermekeket, miért hagyják magukra és szakítják el a kilakoltatott devizahiteles családokat, miért titkosítanak kormányrendeleteket és háttéranyagokat, és miért az utolsó pillanatra hagyják az oktatási törvény vitáját?

Szél Bernadett az esettel kapcsolatban a közösség oldalán így fogalmazott:

 „Ők azok, akik eldugják az oktatási salátatörvény vitáját, akik a propagandatévéik biztonságában is félnek az igazságtól. Titkos kormányrendeletek, titkos mutyik, képviselők kidobása, elhallgattatása, szómegvonás, ismét itt a bizonyíték, ez az igazi arcuk, ez az igazi világuk! Évente egyetlen egyszer kell a minisztereket meghallgatni a szakbizottságokban, ilyenkor lehet számos, a választókat érintő és érdeklő kérdéseket feltenni. Ma Gulyás Gergely jött az Igazságügyi bizottság elé. Természetesen én is elmentem a meghallgatásra, hiszen sokunknak "vannak kérdései" – de a Nagy Imre teremben a legrosszabb időket idéző stílusban buherálta össze Vejkey Imre KDNP-s elnök a vele együttműködő szervilis kormánypárti képviselőkkel és a lehajtott fejű miniszterrel, hogy ne kaphassak szót” – írta.

Amennyiben egy minisztert évente egyszer sem kérdezheti meg az elvégzett munkájával kapcsolatban egy ellenzéki képviselő, az gyakorlatilag a kormány tagjának olyan helyzetet teremt, hogy úgy érezze, soha nem kell elszámolnia a tevékenységéről olyanoknak, akik nem az ő politikai oldalán állnak. Ez a jogállamiság alapjainak mond ellent, bár erre már igen sok példát láttunk. Az, hogy Szél Bernadett országgyűlési képviselő nem kérdezhetett nagy veszélyt jelent a társadalomra, mert így a kormányzat tényleg mindenféle számonkéréstől bármikor mentesülhet.

Kertész Z István/kép: Szél Bernadett közösségi oldala