Tisztelt Hírhatár!

Nem gondoltam, hogy a Magyar Postával kapcsolatos áprilisi cikkem generál fél évvel később egy újabb olvasói levelet, azonban ennek ellenkezője történt. Ezt szeretném megosztani az olvasókkal ennek tanulsága miatt.

2014 áprilisában írtam már egy cikket a Hírhatárban Kiszolgáltatottá tesz a Magyar Posta monopolhelyzete? címmel.

A leírtakban két problémára hívtam fel a figyelmet, mely velem fordult elő.

1. A Budapesten hivatalosan feladott levél előbb a pecsét szerint Törökszentmiklóson fordult meg a feldolgozóban és csak azután érkezett el hozzám 1 hét alatt.

2. Az általam hivatalos helyre elsőbbséggel, ajánlottan, tértivevényesen feladott (kifizetett) leveleim csak a címzettig való elérkezése történik elsőbbséggel, a tértivevény sok nappal a kézbesítés után érkezik vissza.

Saját magam tapasztaltam 5 esetet, amelynél a visszaérkezési idő 5 és 12 nap között ingadozott.

Én úgy gondoltam, hogy a probléma fogyasztóvédelmi probléma, melyet megpróbáltam rendezni a területileg illetékes Heves Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségénél és a székhely szerinti illetékes Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál. Elsőre mindkét helyről elutasítottak, mondván, a panaszút legelső állomása a panaszolt Magyar Posta számára történő panasz benyújtása és csak akkor fordulhatok más jogorvoslati szervhez, amikor a panaszolt vagy nem ad a panaszomra választ (30+30 napon belül), vagy nem fogadom el a válaszát. Természetesen én a leírtaknak megfelelően elektronikus úton megkerestem a Magyar Posta ügyfélszolgálatát, s mellékelve a megfelelő bizonyítékokat benyújtottam 2 db panaszt.

Azon panaszomra, hogy miért került a nekem Gyöngyösre szóló hivatalos levél Törökszentmiklósra, részletesen, a postatörvénytől kezdve az Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) citálásával indokolt választ adták: a levél törökszentmiklósi postára kerülésekor észlelték a tévedést és korrigálták azt. Így én sértetlenül megkaphattam a Nyugdíjfolyósítótól a levelemet. Természetesen ezért elnézést nem kértek, hiszen nem sértettek jogszabályt, azonban megértésemet megköszönték.

A Magyar Posta elsőbbségi szolgáltatásával kapcsolatosan benyújtott panaszom hasonlóan került benyújtásra az ügyfélszolgálatnál, mely szintén a szolgáltató általi postatörvény és ÁSZF citálásával kaptam magyarázatot, melynek lényege: az ajánlottan, elsőbbséggel, tértivevényesen feladott (szolgáltatást kifizetett) leveleim csak a kézbesítésig elsőbbségiek, a visszaúton már nem időkorlátozottak. Természetesen ezért elnézést nem kértek, hiszen nem sértettek jogszabályt, azonban megértésemet megköszönték.

Összefoglalva: a posta ügyfélszolgálata indokolva leírja, hogy mi és miért, hogyan, valamint milyen határidőre történik a Magyar Postánál a hatályos ÁSZF szerint. Ebben egyrészt az szerepel, hogy a nem elsőbbségi levélküldemények legalább 85%-át a feladást követő harmadik, legalább 97%-át a feladást követő ötödik munkanap végéig kézbesíteni kell, vagy meg kell kísérelni azok kézbesítését.

A közöltek alapján az 1. számú panaszomban leírtak kritikája megalapozott, hiszen több mint 5 munkanap telt el a Nyugdíjfolyósító által feladott levélküldemény kézbesítéséig. A 2. számban leírtakra az szerepel, hogy a vonatkozó előírásokban foglaltakat a Magyar Posta teljesítette azzal, hogy a feladástól számított második munkanapon kézbesítette azt. Ezt a kézbesítést el is ismerem.

Azt nem tudom elfogadni, miszerint „AZ ELSŐBBSÉGI SZOLGÁLTATÁS NEM IDŐGARANTÁLT/IDŐLIMITÁLT”, hiszen én a tértivevénnyel és ajánlott szelvénnyel együttesen rendeltem meg az elsőbbségi szolgáltatást. Ebből adódóan nem vállal felelősséget a tértivevény visszaérkezésének határidejéért. Nem szerepel a Magyar Posta ÁSZF-ben sehol, hogy csak arra a levélpostai küldeményre vonatkozik az elsőbbségi kritérium, amelyik a célhelyre ér, arra pedig nem, ami visszaérkezik. A külön postai szolgáltatás leírásában sem szerepel. Tehát olyan szolgáltatásért is fizetek különdíjat, amelyet ab ovo nem teljesítenek.

Számomra ez érthetetlen és elfogadhatatlan, ezért panaszomat benyújtottam a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz (NMHH). Ekkor ért ismét váratlanul egy bürokratikus akadály: kiderült, hogy a panaszomat nem az NMHH illetékes kivizsgálni, hanem annak Postafelügyeleti Osztálya az amely kivizsgálja - időhatár nélkül -, így oda ismét benyújtottam a panaszaimat. Itt ismét bürokratikus előírásba ütköztem elektronikusan benyújtott panaszommal, mert annak benyújtása után tájékoztattak arról, miszerint hagyományosan, írásban is be kell nyújtanom. Tekintettel arra, hogy szerintem ez monopóliumként visszaélés a versenyjoggal, panaszként benyújtottam problémáimat a Gazdasági Versenyhivatal Ügyfélszolgálatánál.

Azt gondoltam, hogy a két megkeresett hivatalos szervezet/hatóság az én érdekeimet képviseli és objektíven kivizsgálja a panaszaimban foglaltakat.

Hosszú ideig vártam a kivizsgálásra, majd arra gondoltam, hogy a problémám az én alapvető jogaimat is érinti, ezért panaszommal fordultam az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához. Itt a panaszomat elutasította a hatóság, mert nem merítettem ki a jogorvoslati utat - hiszen az NMHH Postafelügyeleti Főosztálya nem válaszolt a panaszom kivizsgálásával kapcsolatosan.

Tekintettel arra, hogy a Magyar Postát is tájékoztattam arról, hogy a panaszom kivizsgálása eredményét nem fogadtam el, ennek okán fellebbezést nyújtottam be, ismét született válasz a panaszaimmal kapcsolatosan, két darab is.

Ezeknek nagyon ügyes megfogalmazása miatt ismét idézek belőlük:

„Az ügyben érdekelt 62.sz.postahely munkatársainak bevonásával a bejelentését kivizsgáltuk. A visszaérkező tértivevények azonosító sorszámmal nem rendelkeznek, ezért kezelési folyamatuk nem vizsgálható. A reklamált küldeményekkel esetében nem lehet behatárolni azt, hogy a tértivevény a postai kezelés folyamatában hol szenvedett késedelmet. SZÍVES MEGÉRTÉSÉT KÖSZÖNJÜK”.

„Tájékoztatjuk, hogy az elsőbbségi szolgáltatás a küldeményre vonatkozik. A tértivevény lap nem postai küldemény, hanem a többletszolgáltatás teljesítésének okirata, így arra a postai küldeményekre megállapított szolgáltatás teljesítésének időtartami követelménye (átfutási idő) nem vonatkoztatható. A visszaküldés során a tértivevény lapot nyilvántartásba nem vesszük, ezért kezelését a visszaút során nem tudjuk vizsgálni. MEGÉRTÉSÉT KÖSZÖNJÜK”.

Az NMHH Postafelügyeleti Osztálya a hosszú kivizsgálási idő után részletesen indokolt levélben tájékoztatott az alábbiak szerint: „Tekintettel arra, hogy a panaszban érintett küldemények kézbesítését követően a tértivevények visszaküldésére vonatkozó átfutási időt a jogszabályok nem rögzítenek, így annak esetleges nem teljesítése sem kérhető számon a Szolgáltatón.”

Ezen kivizsgálási eredmény ellen panaszt/fellebbezést nyújtottam be - eredménytelenül. Az NMHH megállapította; „A Magyar Posta, mint Szolgáltató a 2013. évben a vele szemben támasztott követelményeknek megfelelően teljesítette  panaszolt szolgáltatását. A hatósági vizsgálat bizonyítható szolgáltatói mulasztást nem tárt fel.”

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala hasonló végeredményre jutott két alkalommal is, hiába fellebbeztem. A fellebbezésem elutasítását pénteken kaptam kézhez az ombudsmantól. Ennek összegzése: a gyakorlatban rajtam kívül még senki nem tiltakozott az ellen, hogy a kifizetett elsőbbségi, ajánlott, tértivevényes küldeménye kézbesítéséről szóló értesítés nem az elsőbbségi szabályok (kezelési idő) alatt érkezik vissza. Ennek okán nem lehet megállapítani a Magyar Postára vonatkozó postatörvény és az ÁSZF megszegését.

Összefoglalásul megállapítható, hogy a Magyar Posta egyrészt azért nem sértette meg az általam vélelmezett szabályokat, mert azok nincsenek beleírva a postatörvénybe és az ÁSZF-be, amelyet nyilvánvalóan alkotója a saját képességeire szabott meg. Szintén lényeges szempont volt a vizsgálatnál, hogy 2013-ban az általam megfogalmazott problémával senki nem nyújtott be nyilvántartott panaszt.

Remélem, hogy a Tisztelt Olvasó megértette a problémámat: az elsőbbségi, ajánlott, tértivevényes küldemények kézbesítését követően visszaküldött hivatalos irat nem küldemény és ezért nem terheli időkorlát a kézbesítésre. Azaz olyan szolgáltatásért fizetek a Magyar Postánál, amely nem létezik hivatalosan.

Az én szubjektív feltételezésem szerint megváltozhatna a postatörvény és a Magyar Posta ÁSZF-ben rögzítettek, amennyiben minden ilyen problémát észlelő élne a vonatkozó és lehetséges panasz jogával. Sok reményem erre nincs, mert a piacon egyeduralkodó szolgáltatóval szemben a reménytelen harcot nem vállalja fel általában senki…

Borsi Miklós