Orbán Viktor türelmet és a nyugalmat kért az iráni háború miatt külföldön rekedt magyaroktól, azt ígérve, hogy amint lehet, biztonságosan hazahozzák őket. Arról is beszélt, a Tisza Párt jelentős pénzt kap Ukrajnából.

Orbán Viktor úgy fogalmazott, „szerintem a következő négy év kulcsszava az úgy hangzik, hogy kimaradni. Ki tudunk-e maradni a háborúból, ki tudunk-e maradni a katonai segélyszállítmányokból, ki tudunk-e maradni a pénzügyi segélyekből". A kormányfő úgy folytatta, ha körülnéz, akkor önmagán kívül a politikai vezetők között nem lát senkit, aki nagyobb eséllyel kívül tudja tartani Magyarországot a háborúból. „Ezért vállalom a következő négy évet, ezért indultam el a választáson" - rögzítette.

Megismételte, van egy európai háború, az egyik oldalon Oroszország, a másik oldalon Ukrajna, illetve az Európai Unió Ukrajnát támogató államai állnak. Magyarország, Szlovákia és talán kicsit Csehország, amelyek meg azt mondják, hogy „ez nem a mi háborúnk" - mondta, közölve azt is, az ukránok és az Európai Unió arra akarja rávenni magyarokat is, hogy szálljanak be ebbe a háborúba.

Orbán Viktor kitért arra, Európában az a németek által képviselt álláspont, hogy Oroszországot gazdaságilag kell kivéreztetni, folytatni kell a háborút, küldeni kell a pénzt, a fegyvert és elkezdtek arról is beszélni, hogy küldeni kell majd katonákat is.

„Főzik lassan a békát. Először fegyver, aztán pénz, aztán az ember. Szoktatják a nyugat-európai közvéleményt ehhez” - hangoztatta.

Kérdésre elmondta, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel beszélt arról, hogy rendelkezésre áll a kőolaj, amit importál Magyarország, illetve arról, hogy az orosz hadifogságban lévő kárpátaljai magyarok, hogy vannak. Beszéltek az öbölbeli helyzetről két vonatkozásban is, az első az energia ára a világpiacon, a másik, hogy lesz-e menekülthullám.

Az energiaárprobléma mellett a másik, ami lehet, hogy előállhat: egy közvetlen migrációs veszély. Az előző migrációs válság is így kezdődött, hogy Szíriában polgárháború volt, és megindultak az emberek Törökország felé - mutatott rá. Hozzátette: Iránból is Törökország felé lehet megindulni és Törökországból tudnak feljönni a Balkánon Magyarországra meg Európába.

A kormányfő utalva Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy olasz lapnak adott interjújára úgy fogalmazott: ma már senki nem meri állítani, hogy a Barátság kőolajvezeték nem működőképes, az ukránok is azt mondják, hogy politikai okokból nem adják az olajat.

Közölte: az ukránok úgy érvelnek, hogy Oroszországot segítenék akkor, ha adnának. Rámutatott: kormányváltást akarnak Magyarországon, nyíltan megmondják, ők azt szeretnék, hogy ukránbarát kormány legyen Magyarországon. Ez nekünk nem érdekünk - rögzítette, hozzátéve: ebből fakadóan neki ezt az olajblokádot le kell törnie.

Megerősítette, amíg Magyarország nem kapja meg az olajat, blokkolni fogja a 90 milliárd eurós, Ukrajnának szánt uniós hitelt.

Kitért arra is: a külügyminiszterek hónapok óta készítik elő, hogy legyen egy találkozó Zelenszkijjel, csak nem jutnak előre. Nem az a probléma, hogy nem állnak egymással szóba, hanem arról van szó, hogy Ukrajnának vannak követelései, és ezeket a követeléseket akarja egy tárgyaláson érvényesíteni - hangzott el.

Mi már most, az előkészítő szakaszban meg tudjuk mondani, hogy nem tudjuk azokat a követeléseket teljesíteni, sőt, azokat visszautasítjuk. Mi nem akarunk leválni az orosz olcsó olajról meg gázról hiába követelik az ukránok és nem akarunk pénzt adni sem nekik, és nem akarjuk támogatni a háborújukat sem, ők meg ezt akarják - mutatott rá Orbán Viktor.

Ki lehet egyezni az unióval, meg lehet velük egyezni, „de akkor az huss, az mind elment" - fogalmazott, hozzátéve: ugyanez lesz a háborúval is. Ha megegyezünk Brüsszellel a háború kérdésében, az ukrán európai uniós tagság kérdésében és pénzügyekben, akkor pontosan abban a helyzetben találjuk majd magunkat, mint ahol a Nyugat-Európa van - rögzítette Orbán Viktor.

Úgy fogalmazott: az ő fejében a Nyugat az olyan, mint a vágott virág. Most még színes, pompázatos, csak közben elvágták attól a talajtól, ahonnan egyébként nyerte a szépséghez, a vonzerőhöz szükséges energiát. Kiemelte: minden nyugat-európai országban megszorításokat lát, Magyarország az egyetlen ország, ahol nincsenek megszorítások.

Emlékeztetett arra, hogy megduplázták a gyerekek utáni adókedvezményt, az édesanyák élethosszig tartó adókedvezményben részesülnek, és jelentősen nőtt a minimálbér. Ilyen intézkedések nincsenek Nyugaton, mert elmegy a pénz Ukrajnába. Ukrajna egy feneketlen zsák, nem erősít bennünket, fölzabál bennünket, elviszi a pénzünket és ebből a magyaroknak ki kell maradni - jelentette ki. Aláhúzta: ez nemcsak személyes, hanem stratégiai meggyőződése.

Kérdezték arról, milyen veszélynek van kitéve az a 75 helyszín, amelyet jelenleg a Magyar Honvédség őriz. Orbán Viktor azt mondta, „az ukrán egy olyan nemzet, az ukrán kormány egy olyan kormány és Zelenszkij egy olyan elnök, amely elég bátor ahhoz, hogy amikor az érdekei megkívánják, fölrobbantsa az orosz-német gázvezetéket". Ha ezt meg merték tenni a németekkel, akkor miért ne mernék megtenni Magyarországgal? - tette fel a kérdést, úgy összegezve, „az ukránok mindenre képesek", és egy ilyen kiélezett helyzetben Magyarországnak is mindenre képesnek kell lennie.

A kormányfőtől kérdezték azt is, azzal vádolják az ellenfelei, hogy a háborús pszichózist próbálja növelni, hogy az emberek félelmükből rá szavazzanak. Orbán Viktor erre úgy válaszolt, jobb véleménye van az emberekről, a magyar dörzsölt nép, nem hiszi, hogy ne látna át a szitán.

Orbán Viktor úgy látta, mivel az ukránok kormányváltást akarnak Magyarországon, keresgélik ehhez az eszközöket, ezért nem indították újra „huszonharmadjára" a Barátság vezetéket, ugyanis az olajblokáddal előidézett kaotikus gazdasági helyzet nem a kormánynak kedvez. Az ukránok összejátszanak a magyar ellenzékkel is - tette hozzá.

Emlékeztetett arra, hogy korábban átrepült egy ukrán drón Magyarország felett, és ezt a kormány szakértői „tesztmenetnek" értelmezték. Orbán Viktor elismerte, hogy megbuktak ezen a teszten, de azt mondta, „javítóvizsgára küldtem mindenkit, és most már átmennénk a pótvizsgán".

A miniszterelnök egy titkosított, írásos jelentésre hivatkozott és azt javasolta a „magyar nyilvánosság munkásainak", hogy ha meg akarják ismerni a jelentés tartalmát, akkor kérjék a titkosítás feloldását. „Ha van ilyen kérés, akkor nem látom ennek az akadályát, és ott mindent meg fognak találni " - fogalmazott, hozzátéve, hogy a titokgazda dönt majd a titkosítás feloldásáról. Arra a kérdésre, hogy mennyi pénz jön a Tisza Párthoz Ukrajna felől, Orbán Viktor azt válaszolta: jelentős. Hozzátette: ezt informatikai, mozgósítási rendszerek kiépítésére használják.

Arra a felvetésre, hogy a hatályos magyar törvények szerint bűncselekmény lenne, hogyha ez igaz lenne, a miniszterelnök azt mondta: reméli, hogy a megfelelő eljárás folyamatban is van.

Orbán Viktor nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy jelentheti-e ez azt, hogy akadály gördül a Tisza Párt választási indulása elé.

Kijelentette: számára a legfontosabb dolog Magyarország szuverenitása és fáj neki, hogy nagyon kevés jogi következménye van azoknak a lépéseknek, amikor nyilvánvalóan Magyarország szuverenitását sértő módon külföldről érkező pénzek befolyásolják Magyarországot. „Évek óta dolgozom azon, hogy az emberek ezt vegyék komolyan, de egyelőre részeredményei vannak csak" - jelezte.

Hangsúlyozta: a kormányoldal semmilyen külföldi pártot, politikai erőt nem támogat, de vannak szövetségesei is, hiszen az európai politika pártszövetségesi alapon szervezett. „De ott nem gurulhat dollár vagy euró, vagy pénz", mert az szuverenitást sértő és törvénysértő is lenne - mondta.

Arra a kérdésre, hogy fordultak-e az Európai Unióhoz, vagy a NATO-hoz a magyar szuverenitás megsértése miatt, a miniszterelnök azt mondta: a NATO politikai kérdésekkel nem foglalkozik, Brüsszelhez meg hiába fordulnak, mert már onnan is finanszírozzák az ellenfeleiket.

„Nem kell ahhoz összeesküvés-elmélet hívőnek lenni, hogy el tudjuk képzelni, hogy mekkora kő esne le a szívekről Brüsszelben is, meg Kijevben is, hogyha a nemzeti kormány Magyarországon elvesztené a választást. Hát erre várnak, erre gyúrnak. Támogatják is ezeket a szereplőket pénzzel is, meg politikailag is. Tehát nem tudok ahhoz fordulni segítségért, aki egyébként velem szemben összejátszik az ellenfeleimmel" - összegzett.

A kormányfő azt mondta: vannak térségek, ahonnan könnyebb hazahozni a kint rekedt magyarokat, ilyen Jordánia, és vannak, ahonnan nehezebb, például az Öböl-országok, mert ott nagyon gyorsan változik a helyzet. Hangsúlyozta: az abszolút szempont a biztonság, nem szeretnének úgy kimenteni senkit, hogy közben áldozatává válik valamilyen terrorista akciónak, és „lelövik a gépet, amin ül".

„Tehát egyelőre mindenkit türelemre és nyugalomra szeretnék kérni, amint lehet, megyünk értük, de csak akkor, hogyha biztosan ki tudjuk őket hozni" - fogalmazott.

Kérdésre válaszolva közölte: a támadás megindításáról semmilyen értesítést nem kapott a magyar kormány. Jelezte: azóta beszélt az orosz elnökkel, az azerbajdzsáni elnökkel, a katari emírrel és az Emírségek első emberével is, és a számára adott válaszokból az derült ki, hogy sem ők, sem a térségben lévő érintett országok nem kaptak konkrét előzetes információt.

Emlékeztetett: amikor néhány hete tárgyalt Washingtonban, akkor már látta, hogy valami készülődik, de hogy pontosan mi és mikor, arról nem adott át semmilyen információt az amerikai elnök. Arra is kitért: ebből a megbeszélésből azt értette meg, hogy az amerikai elnök fejében Irán háborús gócpontnak minősül, mert onnan támogatják azokat a terrorista csoportokat, amelyek a Közel-Keleten rendkívül sok bajt okoznak, ezért nem úgy gondol magára, mint aki háborút indított, hanem mint, aki felszámol egy háborús gócot. Ha a csapásokat követően a helyzet jobb lesz, mint előtte volt, akkor a béke felé tettünk lépést, ha a helyzet rosszabb lesz, akkor nem így áll a helyzet - összegzett.

Jelezte: ő maga azt mondta az amerikai elnöknek, hogy az utolsó pillanatig tárgyaljon, és ha lehet, egyezzen meg, mert a korábbi konfliktusok - Afganisztán, Kuvait, Irak - tapasztalata az volt, hogy hiába a hatalmas katonai fölény az amerikai oldalról, mégis beleszorultak ezekbe a konfliktusokba.

Arra a kérdésre, hogy elképzelhetőnek tartja-e, hogy a következő hetekben a városok utcáin is feltűnnek katonák, a miniszterelnök azt mondta, ez csak abban az esetben várható, hogyha megnő a terrorveszély a közel-keleti konfliktus miatt. Rámutatott, ha a Védelmi Tanács úgy látja, hogy a terrorveszély nő, akkor lépéseket fognak tenni, mert számukra „a magyar emberek biztonsága az első".

Megjegyezte, iráni állampolgárok vannak Magyarországon, rengeteg diák is tartózkodik itt, és Magyarország a schengeni övezet része, „jönnek-mennek közel-keleti származású emberek is". Észnél kell lenni, és ezt mind nyomon kell követni - mondta, jelezve azt is, ellenőriztek olyan pénzügyi szálakat is, amelyről azt gyanítják, összefüggésben állhatnak terrorszervezetekkel.

(mti)