A Bild am Sonntag című vasárnapi lap Megmenthető még Európa? címmel közölt összeállítást, amelyben nyolc országról olvasható rövid összefoglaló. Sebastian Pfeifer az írásának Magyarországról szóló, Orbán Magyarországa Európa legnagyobb szégyene és veszélye című alfejezetében kiemelte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök váltotta ki a humanitárius válságot, amely cselekvésre kényszerítette Angela Merkelt”, a német kancellárt, aki “megnyitotta a német határokat, és azóta nem tudja bezárni.

A szerző hozzátette: Orbán Viktor Angela Merkel “leggonoszabb és immár legerősebb ellenfele”, és a magyar kormányfő “szétrombolhatja az EU-t”.

A Welt am Sonntag című vasárnapi lap a Döntés az Égei-tengeren című összeállításában egyebek között kiemelte, hogy a jövő heti brüsszeli uniós csúcs előtt nemcsak a “Merkel-terv” támogatói tartanak külön találkozót, hanem azok az országok is, amelyek nem bíznak abban: a visegrádi négyek, amelyek inkább Macedónia támogatása révén le akarják zárni a balkáni migrációs útvonalat. Ugyanakkor Merkel számára az ellencsászár Orbán Viktor körül csoportosuló kelet-európaiaknál veszélyesebbek a pártütők saját soraiban – tette hozzá írásában Robin Alexander és Manuel Bewarder.

A Der Spiegel című hírmagazin a szombaton megjelent számában A szakadás címmel közölt összeállításában egyebek között azt írta, hogy a jövő heti uniós csúcson “példátlan konfrontáció” alakulhat ki, és Orbán Viktor már most nyíltan hangulatot kelt Merkel Törökországgal kötött paktuma ellen, és néhány kelet-európai szövetségesével megpróbálja puszta erőszakkal feltartóztatni a menekültáradatot.

Hozzátették, hogy a Merkel vezette jobboldali CDU/CSU pártszövetség egyes részei, és néhányan még a CDU/CSU-val kormányzó szociáldemokraták (SPD) között is “titokban drukkolnak neki”.

A “Merkel-ellenesek” Orbán Viktor körül gyülekeznek, aki kezdettől fogva hibásnak tartotta a német kancellár politikáját és “morális imperializmusnak” nevezte azt. Orbán, de még Miro Cerar szlovén kormányfő sem akar “bonyolult tárgyalásokat Törökországgal”, egy olyan megoldást pedig végképp nem akarnak támogatni, amelynek részeként muzulmán menekülteket kellene befogadniuk – olvasható Horand Knaup, Peter Müller, René Pfister és Christiph Schult írásában – idézi a forrásokat az MTI.