Ami ugye régen tépi a nemzetet. Mármost a Tisza párt tagjai ugyan genetikailag esetleg magyarok, de balsorsként magyarok. Namármost. Akkor ez hogyan viszonyul a poloskázáshoz? Elárulom. Ez sajnos ugyanaz a nyelv, ugyanaz a beszéd.

Ugyanúgy dehumanizálja az ország, a nép egyik felét, és nem csupán nem tartja egyenértékűnek a "nemzeti" oldallal, de egyenesen KÁRTÉKONYNAK, SORSRONTÓNAK, tartja őket-minket. Voltunk már eltaposandó poloskák, most pedig mi vagyunk a nemzet történelmének megrontója: a balsors. Nagy sikere volt ennek is, kacagott a közönség, csakúgy mint március idusán. Orbán hívei jól érzik magukat a felsőbbrendű nyelv birtokának tudatában.

Csakhogy: a nyelv által elembertelenített-degradált néprész, már csak ilyen az élet, ez NEM HAGYHATJA. Olyan nincs, hogy emberségében, magyarságában a nemzet egyik felét kigyalázzák. A haza a magasban van, mondta Orbán, az ellenzék pedig valahol alant. Hol balsorsként, hol poloskaként.

Nem az a tragédia elsősorban. hogy micsoda időket idéz ezzel Orbán, bár az is, hanem az, hogy ő a maga hatalmi eszközzé degradálta az általa magasban látott hazát, és a nép felét még ebből is kitagadta.  

A haza a magasban - de hol van Orbán Viktor?