Az MTA főmunkatársa némileg meglepően azt mondta, a Tízparancsolatot is pontatlan fordításban ismerjük, hiszen a ne ölj tilalma helyett helyesebb a ne gyilkolj. Gábor György szerint jelentős különbség van a két kijelentés között, hiszen ölni önvédelemből is lehet, míg a gyilkolás mindenképpen támadó magatartást feltételez.

Ezután kezdett beszélni Ferenc pápáról és a Miatyánk szövegének átgondolásáról. A francia katolikus egyház például már elfogadta az ima megváltoztatását. A francia hívek már nem úgy fohászkodnak, hogy „ne vígy minket a kísértésbe”, hanem hogy „ne engedj minket a kísértés közelébe”. Gábor György úgy látja, ez vallásfilozófiailag teljesen indokolt, hiszen az elfogadott egyházi nézet szerint Isten jó és abszolút, tehát rossz nem származhat tőle, így a kísértésbe sem ő viszi az embereket.

Szent Ágoston gondolatait idézve azt mondta, ha valahol rossz dolgok történnek, azok Isten hiányát jelzik./.../

Miután hazai vizekre terelődött a beszélgetés, Gábor György kifejtette véleményét a kormány valláshoz való viszonyáról. Szerinte a Fidesz-KDNP retorikájában hiába hangsúlyozza sokszor, hogy kiáll a keresztények mellett, ennek ellenére gyakorta blaszfemizál, és nem lehet komolyan venni a hitük miatt üldözött keresztények melletti kiállását sem.

Az MTA főmunkatársa szerint, ha a kormány valóban védeni szeretné a keresztényeket, először a saját háza táján kellene söprögetnie./.../

Orbán Viktorról azt mondta: nem helyes, amikor a kormányfő azt mondja, Istentől kapott feladatot teljesít, hiszen ezzel transzcendens jelleget tulajdonít hatalmának – holott őt emberek választották meg és ők is tudják leváltani.