| Radnóti-díjas a Magyar Országgyűlés korelnöke |
|
| 2013-06-01 11:31:23 |
 Radnóti-díjas a Magyar Országgyűlés korelnöke "A tett az első, a szó a második" - áll a kőbe vésett, intő mondat a legnagyobb magyar szobrán a budapesti, Vas utcai Széchenyi István Kereskedelmi Szakközépiskolában, melynek csodálatosan szép, történelmi, szecessziós falai közt kitűnő tanárok és diákok tevékenykedtek. Olyanok, mint a Holokauszt-áldozat Szerb Antal, a jeles költő és filozófus Ancsel Éva, a válogatott labdarúgó Fenyvesi Máté, a magyar rádiózás egyik legnépszerűbb alakja Padisák Mihály, a nyugati magyar emigráció egykor vezető képviselője, a KDNP-elnök Varga László, és a jeles kisgazda politikus, a jelenlegi Parlament korelnöke, Prof. dr. Horváth János, aki május utolsó napján itt, egykori alma materében vette át a Radnóti Miklós Antirasszista-díjat a MEASZ-tól.
A Radnóti-díjat Horváth János már márciusban, az antirasszista világnapon átvehette volna, ám akkor az volt a külön kívánsága, hogy ifjúságának oly szeretett és fontos színhelyén, kedves iskolájában, a főváros Vas utcai kereskedelmi iskolájában vehesse azt át. Az elismerést a szervezet díjat odaítélő kuratóriumának megbízásából Kerecsényi Zoltán és Boros Jenő MEASZ-alelnökök nyújtották át a neves politikusnak. A laudációt tartó Kerecsényi Zoltán találó Petőfi Sándor idézettel indított, majd kiemelte, Horváth János professzor élete, tevékenysége megbecsülésre méltó kell, hogy legyen mindenki számára Magyarországon, párthovatartozás nélkül, mert Horváth János életútja, munkássága antifasiszta, humanista, demokrata életút. Az antifasizmus pedig nem jobb, vagy baloldaliság kérdése, hanem egy humanista életúté. Ezért kapta nagy tisztelettel, megbecsüléssel a professzor az elismerést.
 Miután Horváth János átvette a díjat az ünnepségen jelen lévő fiatalok és idősek - köztük Fenyvesi Máté - előtt, meghatódva mondott köszönetet a szép kitüntetésért; felelevenítette emlékeit, intő gondolatokat fogalmazott meg a jövő generációi számára, végül egy nemzeti színű szalaggal átkötött babérkoszorút helyezett el a tragikus sorsú pedagógus-irodalmár Szerb Antal márványtáblája alá.
 Horváth János, a Magyar Parlament korelnöke 92 esztendős. Cecén, egy református kisgazdacsaládban látja meg a napvilágot. Anyai ágon Tinódi Lantos Sebestyén családjának leszármazottja. A falusi református népiskola elvégzését követően - édesapja halála után - Budapestre kerül, a Vas utcai Gróf Széchenyi István Felsőkereskedelmi Iskolában érettségizik 1940-ben. Ezután munka mellett szerezi diplomáját a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdasági Karán. Közéleti pályája korán kezdődik, előbb a cserkészmozgalomba, majd a Soli Deo Gloria református ifjúsági mozgalomba kapcsolódik be. 1943-45 között a Zsindelyné Tüdős Klára és Kiss Sándor által irányított Szórvány Kaláka Mozgalom végrehajtó bizottságának lesz az intézője. Ezzel egyidejűleg belép a kisgazdapártba is. A német megszállás alatt részt vesz az ellenállási mozgalomban, s konkrétan a Szabad Élet Diákmozgalom tevékenységében. 1944 decemberében a Gestapo letartóztatja, halálra ítélik, de sikerül megmenekülnie. 1945-től a Kisgazdapárt színeiben parlamenti képviselő, 1947-ben azonban koholt vádak alapján letartóztatják. 1951-ben szabadul. 1956-ban Amerikába emigrál, különböző egyetemek tanára, a Kossuth Alapítvány egyik létrehozója. 1997-ben költözik végleg vissza szülőhazájába. Azon kevés jobboldali képviselők egyike, aki az 1945 előtti háborúba sodródó magyarországi politikát elítéli, 1945-öt felszabadulásnak nevezi, s az azt követő két évet olyan időszaknak tartja, amikor az kezdődött el Magyarországon, amire a nemzet régóta vágyott: "Ekkor a nép önmagát kezdte megélni. " Ezeket gondolatokat hirdette a 2012-es, a gellérthegyi Szabadság-szobornál szervezett antifasiszta megemlékezésen is. Az elmúlt évben társelnöki szerepet vállalt dr. Vitányi Iván országgyűlési képviselővel a Bajcsy-Zsilinszky Endre Emlékbizottságban.
Hírhatár-MEASZ Utoljára frissítve: 2013-06-01 16:45:52 |
