A kutatók kb. 800 ezer ember adatait elemezték, hogy kiderítsék: indokolt-e a régen sokszor hangoztatott tanács, miszerint a betegségben szenvedőknek kerülniük kell a mogyoróféléket – vagy ez csupán városi legenda.

A vizsgálatban gyakran fogyasztott magvak hatásait elemezték – pl. földimogyoró, mandula, dió, pisztácia, napraforgó- és szezámmag, valamint egyes kutatásokban a kukorica és a pattogatott kukorica. Összesen kilenc tanulmány eredményeit vetették össze a kutatók, ezek több mint kétmillió személy/évnyi adatot dolgoztak fel, és nem találtak összefüggést a mogyorófélék fogyasztása és a divertikulitisz kialakulása között – sőt, több adat védő hatásra utalt.

Divertikulózisról akkor beszélünk, amikor a vastagbél falán apró tasakok alakulnak ki, melyek az esetek többségében tünetmentesek. Ha azonban ezek begyulladnak, divertikulitiszről beszélünk, ami hasi fájdalmat, lázat és székelési zavarokat okozhat. Súlyosabb esetben tályog, átfúródás vagy bélelzáródás is előfordulhat.

„A divertikulózisban szenvedőknek évtizedeken át azt tanácsolták, hogy kerüljék a mogyoróféléket és magvakat, mert szakmai körökben úgy vélték, hogy ezek apró darabjai a bélfal tasakjaiba szorulhatnak és gyulladást okozhatnak, pedig ezt semmilyen komoly bizonyíték nem támasztotta alá” – mondta dr. Konstantinos Voniatis, a tanulmány első szerzője, a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika rezidense. „Bár az utóbbi években több kutatás megkérdőjelezte ezt a hiedelmet, a betegek még ma is gyakran kapnak ellentmondásos tanácsokat. Vizsgálatunk összefoglalja a rendelkezésre álló bizonyítékokat, és segíthet végleg tisztázni ezt a mítoszt.”

A mogyoróféléket fogyasztók körében mintegy 11 százalékkal alacsonyabb volt a divertikulitisz kialakulásának kockázata, mint azoknál a pácienseknél, akik a tünetmentes időszakokban nem ettek magvakat.

A divertikulózis elsősorban az idősebb korosztályt érinti: az 50–59 évesek 15–30 százalékánál, a 70 év felettiek akár 60 százalékánál mutathatók ki divertikulumok. A férfiak és nők hasonló arányban érintettek, de az előfordulás életkora nemenként és régiónként eltérhet. A betegek kb. tíz százalékánál alakul ki életük során gyulladás.