Jómagam is önkéntesen segítettem a menekülteknek, enni adni, ha éhesek voltak, inni adni, ha szomjasak voltak, takarót adni, ha fáztak, szállást találni, ha éppen nem volt hol aludjanak. Tettem mindezt kötelességből, mint ember. Láttam, tapasztaltam, hogyan épülnek be egyénileg és csoportosan, szervezetten olyanok, akik ebben csak üzletet láttak és higgyétek el, bármire képesek voltak. És természetesen most is segítem a menekülteket, ahogyan minden rászoruló embert.

Nem dicsekvésből írom le mindezt. Többször kerestek meg, hogy írjak, nyilatkozzak romaként és foglaljak állást e tekintetben. Nem tartottam és most sem tartom fontosnak, hiszen ehhez az én származásomnak semmi köze. A szolidaritás nem származástól függ.

Menekültek teljes mértékben a volt és jelenlegi gyarmatosítók áldozatai, akik ha maradnak, saját hazájukban vannak halálra ítélve, ha menekülnek, talán életben maradnak.

Ahogy egyre erősödik a kampányhangulat, egyre inkább erősödik a romák/cigányok felhasználása a menekültek melletti/szembeni állásfoglalásban. Egyre többen vonnak párhuzamot, keresik, hogyan lehetne „két legyet egy csapásra” elintézni, sokan hosszú távú projekt lehetőségét látják benne, de milyen áron és kinek a bőrén?

Sajnos egyre több romát/cigányt keresnek meg, hogy legyenek ők a „politikai ostor”. Ha egy cigány/roma mondja ki, na, akkor biztos van SORSKÖZÖSSÉG, vagy nem? Azt javaslom, hogy romaként/cigányként e tekintetben nyílt társadalmi üzenetet ne fogalmazzunk meg, mert csak mi lehetünk a vesztesek így is, úgy is. Rosszakaratú ellenségeink el akarják hitetni velünk, hogy romaként/cigányként közünk van az ügyhöz, már-már azt sugallják, hogy egyek vagyunk a menekültekkel.

Amiből aztán arra következtethetnek, ha két csoport szinte egy, akkor kulturálisan, szokásaikban és viselkedésükben is egy. Mivel a többség terrorizmust lát a menekültekben –ami teljesen hamis kép - így az összemosás kapcsán a romák/cigányok is hajlamosak a terrorizmusra.

A jólétben dúskáló európai ember, akiknek kényelmes életéhez mindene megadatott, ennek ellenére mégis annyi bajjal, problémával küzdenek. Nehezen szembesül mohó természetéből adódó saját felelősségével, ezért újabb és újabb megerősítésre van szüksége, hogy amit tesz az nem rossz, azt azért teszi mert jó és másokban kell megtalálnia a hibást, akik felelnek minden rosszért. Erre eszköz az európai cigányság és a legújabban a menekültek. Bármilyen csoport is legyen az, csak akkor válhat bűnbakká, ha az adott csoportból van olyan, aki ebben partner.

Számos esetben nyilatkozhatott volna olyan, Európában egy vagy akár már több generáció óta letelepedett befolyással bíró személy, akinek a hazájából tömegesen érkeznek a menekültek, de mégsem teszi, mert tisztában vele, hogy akarata ellenére is jelen esetben csak bűnbakképzésre használnák fel minden egyes szavát s így inkább ha teheti, csendben segít.

Nálunk, romáknál/cigányoknál is ez a helyzet, ne legyünk se saját se mások kiszolgáltatott bűnbakjai.

Pintér Szabolcs/muon.hu