Szeretetteljes fezárkóztatás: Balog "csakazértis" szegregálna |
2014-11-25 14:45:20 |
A kormány november 18-án benyújtotta a köznevelési törvény módosítását, amely alapján a humánminiszter rendeletben kivonhat oktatási intézményeket a szegregáció tilalma alól. A jogszabályt Balog Zoltán íratja, így ő határozza majd meg, mi számít szegregációnak és mi nem.
A miniszter által szorgalmazott elkülönítés álneve a szeretetteljes felzárkóztatás. Ha a parlament elfogadja a módosítót, megnyílik a lehetőség arra, hogy bármilyen indokból származásuk alapján lehessen elkülöníteni a gyerekeket. Ez szembe megy az Európai Unió alapértékeivel, valamint a Magyarország által aláírt Európai Roma Keretstratégiával is. Ez utóbbiban a magyar kormány nemzetközileg is kötelezettséget vállalt arra, hogy a roma tanulók iskolai szegregációját csökkenti - írja a nol.hu.
A lap már áprilisban beszámolt arról, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) március 29-én jogszabálytervezetet nyújtott be a parlamentnek „egyes törvényeknek az alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról” címmel.
A módosítás mögött a nyíregyházi Huszár-telepi, 2007-ben a szocialista városvezetés által bezáratott, majd 2011-ben Kovács Ferenc, a város új, fideszes vezetője által újranyitott szegregált cigányiskola ügye állhat. Akkor az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) tárgyalni próbált az érintettekkel, hogy megakadályozza a törvénysértést, de nem járt sikerrel, ezért beperelte az önkormányzatot, az iskola üzemeltetésére a városvezetés által felkért görög katolikus egyházat, illetve az időközben képbe került Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (KLIK).
Számos szakértő rávilágított, hogy zsákutca a különtanítás és a szegregált oktatásba beszorult gyerekek sokkal alacsonyabb szintű tudással hagyják el az iskolát, és esélyük sincs megkapaszkodni a munkaerőpiacon. Nem mellesleg a mostani tervezett módosítás szembemegy mindazzal, amit az elmúlt húsz évben képviseltek a magyar kormányok. Egy szakértő úgy fogalmazott, hogy ez szembeköpése a Fidesz első kormányzásának és a nemzeti felzárkóztatási stratégiának is.
Az elsőfokú ítélet kimondta, hogy a hajdúdorogi egyházmegye szegregál. Az egyház oldalán, az elkülönítő oktatás mellett Balog miniszter is tanúskodott, aki az ítélet után azt nyilatkozta: „az ítélet fokozta a harci kedvemet, tovább harcolunk egy jó, tisztességes döntésért, ami jó a gyermekeknek”. Balognak tehát szívügye a „felzárkóztatási program”, többször is kifejtette, hogy a mélyszegénységben élő roma gyerekek iskolai elkülönítése „nem szegregáció, hanem felzárkóztatás”, amit „támogatni kell”. A Debreceni Ítélőtábla viszont kevesebb mint két hete megerősítette az elsőfokú döntést azzal a kiegészítéssel, hogy az egyházi cigányiskolában nem indítható újabb első osztály.
Forrás és fotó: nol.hu
|