A másodfokú, jogerős ítélet szigorúbb az elsőfokúhoz képest, ahol két évre felfüggesztett 10 hónap szabadságvesztésre ítélték a a cselekmény idején a Jobbik tagjai közé tartozó férfit. Ő volt az egyetlen vádlottja annak a csoportos bűnténynek, amely 2012 augusztus 5-én történt Devecserben, mivel a hatóságok nem tudtak más elkövetőket azonosítani egy olyan tömegdemonstráción, ahol a rendőrség és néhány tévétársaság is felvételeket készített. Sok tucat megvadult elkövető látszik a cigányellenes támadásról készített felvételeken. Az elsőfokú tárgyaláson a bíró elmondta: nem csak egyetlenegy vádlottnak kellene itt ülnie.

2012. augusztus 5-én a Jobbik és szélsőséges szövetségesei azzal a céllal masíroztak és támadtak a helyi romákra Devecseren, hogy megfélemlítsék őket. Szélsőséges, uszítóan cigányellenes beszédeket követően a résztvevők, akik közül többen is az akkor már betiltott Magyar Gárdáéra hasonlító uniformisban jelentek meg, a település cigánysorára vonultak, ott szidalmazták a romákat és megdobálták őket. Az egyik ház udvarán tartózkodó nőt eltalálták, de fejbe dobták saját társukat, Ferenczi Gábor jobbikos országgyűlési képviselőt is, aki a „jogos magyar önvédelem” nevében meghirdetett csődület egyik szervezője volt.

Habár a tüntetés már jóval hamarabb elveszítette békés jellegét, a rendőrök nem oszlatták fel a szitkozódó, fenyegetőző tömeget, nem igazoltatták a rendbontókat, nem indítottak ellenük eljárást. Passzívak maradtak annak ellenére is, hogy többször, több okból is haladéktalanul fel kellett volna lépni a rendbontókkal szemben. A Bíróság tavaly szeptemberben úgy találta, hogy a rendőrség nem mulasztott.

Az Országos Rendőrfőkapitányság (ORFK) a 2012 óta húzódó ügyben folyamatosan jogszerűnek ítélte, hogy nem avatkoztak közbe, amikor a felheccelt szélsőjobbos tömeg megtámadta a romák házát. Határozatot is hoztak róla, hogy a beavatkozás

“a rendőrség és a demonstrálók összecsapását eredményezte volna, amely nemcsak a rendezvény részvevőit és a rendőri erőket, hanem a lakosságot is közvetlen veszélynek tette volna ki.”

A rendőrség és az ügyészség késlekedett a támadók azonosításával is, így az erőszakoskodók közül egyedül csak a narancssárga pólóban feszítő és dobáló K. Tamást sikerült vád alá helyezni. Ő az ügyészség álláspontja szerint felfegyverkezve és csoportosan követte el a közösség tagja elleni erőszakot, tehát a gyűlölet-bűncselekményt. A bíróság nem találta bizonyítottnak, hogy felfegyverkezve követte volna el a bűncselekményt, viszont a csoportos elkövetést igen. Mégis csak ő állt a vádlottak padján.

A devecseri masírozás bírósági utóélete még nem ért véget. Két roma sértett, a Helsinki Bizottság ügyfelei azért fordultak a strasbourgi emberi jogi bírósághoz, mert a rendőrség nem védte meg a devecseri cigány közösséget, és ebben a magyar bíróságok nem találtak kivetnivalót.

A két sértett roma férfi úgy döntött, jogi úton érik el, hogy a magyar állam kimondja, a rendőrök mulasztottak, amikor nem védték meg a devecseri cigány közösséget. Hiába tartott órákon át a veszett cigányozás, hiába repültek 8 percen át kövek és egyéb tárgyak, a legfőbb magyar bíróság (Kúria) a rendőröknek adott igazat tavaly szeptemberi döntésében. Az ítélet szerint „a rendezvény összességében nem veszítette el békés jellegét” és ezért nem kellett feloszlatni a felhergelt és erőszakos tömeget.  A bíróság fejenként 150 ezer forintnyi illetéket és perköltséget állapított meg a két roma panaszosnak. Ezt az összeget lakossági adakozásból tudták kifizetni. Ügyükben várhatóan egy éven belül dönt az Emberi Jogok Európai Bírósága.

(romasajtokozpont.hu)