Helyi oldalak
Kedvenc oldalam
. Ma Adalbert napja van.
Térképsorozat a budapesti elővárosokról
2020-12-30 19:50:19
Térképsorozat a budapesti elővárosokról

Térképsorozat a budapesti elővárosokról

Már az 1930-as évektől tervezgették, hogy nagyobb legyen Budapest. Az 1873-ban: Buda, Óbuda és Pest városok egyesülésével létrejövő fővárosnak  tíz kerülete volt, majd 1934-ben újabb négy kerülettel bővült Budapest. Eddig az időpontig Buda nagyobb területen feküdt, mint Pest. A közigazgatási határok kijjebb tolására bár meg volt a szándék, de erre csak 1950-ben került sor. Ez az állapot van ma is, csupán Soroksár vált le Pesterzsébetről és alakult meg a főváros XXIII. kerületeként.

 

Ehhez kapcsolódik, hogy pontosan azokról az elővárosokról és nagyközségekről jelentek meg 1940-41-ben a nagyközönség részére térképek, amelyek végül ténylegesen Budapesthez lettek csatolva.

 

Az igen szép kivitelben és kiváló minőségben kinyomtatott térképeket a Honvéd Térképészeti Intézet precíz  felmérése alapján Kókai Lajos adta ki. A fekete és narancssárga színnel készült térképek csak olyan elővárosokról és nagyközségekről jelentek meg, amelyek 1950-ben mind Budapesthez lettek csatolva. Ezek az egykor önálló települések alkotják ma is a főváros IV. és XV. - XXIII. kerületét.

 

 

A helytörténet után kutatóknak szinte aranybánya mindegyik térképlap. Összesen tizenkettő jelent meg vagy tervezték kiadását. A gyűjtők szinte mindent megadnak a sorozat egy-egy darabjáért, csak keveseknek sikerült beszerezni az összes példányt. Különösen a közlekedésbarátoknak ajánlhatók ezek a kiadványok, mert minden villamos-, HÉV-, autóbuszjárat az összes megállóval megtalálható rajtuk, de a budai területen még a domborzat is ábrázolva van. Például megtudhatjuk, hogy Budafoknak délről északra haladva négy kerülete volt, amelyek határai pontosan leolvashatók a Budafok és Albertfalva című térképlapról.

 

A térképek többségén láthatók a nácizmussal, fasizmussal szimpatizáló, sőt azt kiszolgáló személyekről még életükben elnevezett közterületek. Ugyanakkor az utókort a helyi hagyományokat és nevezetességeket megörökítő elnevezések jobban érdekelhetik.

 

1941 nyaráig az alábbi térképek jelentek meg, zárójelben a méretarányuk:

 

Budafok és Albertfalva (1:15.000), Csepel (1: 15.000), Cinkota, Mátyásföld, Sashalom (1:15.000), Kispest (1: 10.000), Pestszenterzsébet  (1:10.000), Pestszentlőrinc (1: 15.000), Rákospalota és Pestúljhely (1: 15.000), Újpest (1:10.000) A legtöbb térkép kinyitva 48 x 63 centiméter. Előkészületben voltak még: Békásmegyer-Csillaghegy, Máriaremete-Pesthidegkút, Rákoscsaba-Rákoliget és Rákoskeresztúr-Rákoshegy.

 

Kertész Z István/kép: a szerző gyűjteményéből, újpesti, pesterzsébeti részlet

 

 

További híreink
Több állomás is megújul a Gyermekvasúton
A MÁV Széchenyi-hegyi Gyermekvasút több állomása is megújul, az Előre, mai nevén a Virágvölgy, már el is készült.
2021-08-12 21:27:37, Hírek, Kultúra Bővebben
Tájékozódás és irányészlelés fontossága gyermekkorban
A gyerekek életében nagyon fontos a tájékozódás képességének megfelelő fejlődése, ezzel együtt pedig az irányok helyes megtanulása. Nem mindegy ugyanis a hétköznapokban, ...
2021-06-14 18:25:03, Hírek, Kultúra Bővebben
Elhunyt Jankovics Marcell
Életének 80. évében elhunyt Jankovics Marcell rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, művelődéstörténész, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbel...
2021-05-29 12:01:29, Hírek, Kultúra Bővebben

Hozzászólások

Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
Megkezdődött a tanév az egyetemeken is, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán egy új ultramo...
Bővebben >>