Helyi oldalak
Kedvenc oldalam
. Ma Gedeon napja van.
Trágyázás tárgyalás közben, avagy Tom Norring nagyon eltalálta
2014-09-20 18:37:12
Trágyázás tárgyalás közben, avagy Tom Norring nagyon eltalálta

Trágyázás tárgyalás közben, avagy Tom Norring nagyon eltalálta

A konferencia pénteken a cserediákprogramjairól és felnőttoktatásáról híres Kishantosi Népfőiskolán folytatódott, ahol a Német Szövetségi Köztársaság küldöttje tartott előadást.

 

Mindeközben műtrágyával leszórták a kishantosi bioföldeket, melyek 20 éve nagy gonddal, nemzetközi szaktudással és dán-német támogatással a helyi gazdák műveltek. Mindezt egy folyamatban lévő elsőfokú birtokvédelmi eljárás közepette.

 

Az új „bérlő” - sajtóhírek szerint - Lakatos Huba, ezzel 3 évre biotermelésre alkalmatlanná tette a földeket. Tehát ha a bíróság mégis a kishantosiaknak adna igazat, akkor is munkájuk évekre ellehetetlenítették. Ha ez így van, akkor a felelős személyében egy rosszhiszemű elkövetővel állunk szemben, és amit csinált az szándékos károkozás, olyan értékek elpusztítása, melyeket Szabó Marcell - az ombudsman jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettese - is védendőnek talált. Persze lehet, hogy kiderül az állítólagos felelős egy tisztességes, ártatlan ember. És amúgy is Argus Friccs, a Roxfort gondnoka szerint csak az elsőévesek játszottak megint a trágyagránátokkal...

 

De a stílus, akkor is maga az ember!

 

Ilyen tekintetben, pedig érdemes Tom Norring, beszédének részletesebb taglalása.

 

A nagykövet Budapest belvárosában, nemzetközi és hazai szakemberek (Szigethi Tóth János, a Magyar Népfőiskolai Társaság elnöke, valamint Rodics Katalin, a Greenpeace kampányfelelőse) előtt épp a fentihez hasonló stílus állami szintre emeléséről beszélt, igaz némi optimizmussal.

 

Bár beszédének nagy részét a párbeszéd hiányának és a szakmai párbeszéd nélküli döntések meghozatalának taglalása tette ki, ám mégis úgy vélte jogi szempontból a kormány hajlik a változtatásra.

 

Az író ugyanakkor kíváncsi, vajon a jogállami módszereket szándékosan figyelmen kívül hagyó előbbi gyakorlat, valamint Iványi Gábor jogerős EU bírósági határozatának figyelmen kívül hagyásának tükrében változott-e a dán állam véleménye?

 

Norring a nemzetközi történelem hazai szálainak boncolgatásával kezdett. Mint elmondta, Magyarországon a társadalom a második világháború veszteségeivel nagyban traumatizált. Jelenleg ezért próbálják meg a politikai hatalmak a két világháború közötti antiszemitizmus időszakát elfelejteni, illetve a 40-es évek után történteket újraírni. Természetesen Dánia is sokszor tett „rossz lóra”, de tanultunk a hibáikból - mondta.

 

A rendszerváltást, a magyar társadalom szemszögéből, mint a nagy várakozások okozta csalódás időszakát írta le:

- Magyarországon a szabadság és haladás már-már biztosnak tűnt, a kapitalizmus kezdete is kibontakozni látszott, az élelmiszer-termelés terén csökkenni kezdett az ország függősége a nemzetközi piacoktól. Magyarországnak nagy előnye is volt, hogy korábban egyedül polgárai rendelkeztek világútlevéllel; ám mégis, Magyarország visszaesett.

Majd hozzátette, ma már a csehekhez és a lengyelekhez képest is.

 

Norring elmondta, bár a Gyurcsány-kormány időszaka sem volt problémamentes, sőt a kormány rossz gazdaságpolitikája mellett „egyéb faktorok” (világgazdasági válság) is szerepet játszottak az ország gazdasági destabilizációjában, de akkor legalább a vezető politikus személye körül nem vetődött fel a korrupció belátható, igazolható gyanúja. És 2009-től legalább az ország technokrata miniszterelnöke megpróbálta kihozni az országot a válaszágból, bár átütő eredmények nélkül.

 

Az ellenzék helyzetét végtelenül megosztottnak és zavarosnak találta. Később hozzátette ugyan, a közmédia jelenlegi propagandisztikusra hajazó állapota miatt nem is csodálja, hogy a választók nem jutnak elég információhoz, de ennek ellenére sem túl jól szervezett.

 

A jelenlegi hatalmi állapotokkal kapcsolatban nagyon diplomatikusan nyilatkozott. Mint elmondta, az első választás teljesen legitim volt, de a másodiknál már a kampányfinanszírozás tekintetében problémák merültek fel. E tekintetben az EBESZ tényszerű jelentésére hivatkozott. Teljesen természetes, hogy akit ilyen nagy legitimációval látnak el – azok, akik elmentek szavazni - az gyors változtatásokba kezd - mondta. Hozzátéve, hogy a dán kormány is ezt csinálta.


A nem szavazók nagy arányával kapcsolatban azt mondta, azoknak, akiknek nem tetszett a miniszterelnök személye, inkább meg kellett volna emberelniük magukat és gyakorolni demokratikus jogaikat!

 

Mindezek ellenére azonban az Alkotmány és az Alaptörvény 18x-os módosítása, és az a több mint 700 törvény, amelyet 3 év alatt hozott az Orbán-kormány, teljesen váratlanul érték, mint elmondta ez előtt ilyesmiről még csak nem is hallott.

 

Kiemelte, Svédországban, Dániában, továbbá a nagy demokratikus hagyományokkal rendelkező országokban természetes az a felfogás, miszerint a nagy hatalommal nagy felelősség jár. Ez az elv azonban meglátása szerint nehezen érhető tetten az utóbbi évek magyar joggyakorlatában. Így például az alkotmányellenesnek titulált rendelkezések Alaptörvénybe foglalásával, amely gyakorlatot Norring egyszerűen csak „kalapból nyuszi”, avagy „nyusziból kalap” bűvésztrükk-ként jellemezte. De a folytatás előtt az Ipad-es jogalkotás előtti tisztelgésnek is szentelt egy percet.

 

Hiányzik továbbá az együttműködés, és a szakmai konzultáció hagyománya - folytatta. Dániában a kisebbségi kormányok kénytelenek széleskörű egyezségre jutni döntéseik előtt. Ám Magyarországon a kormányok nem képesek hosszú távú jogszabályokat alkotni - mondta. Kivéve talán a sarkalatos törvényeket, melyek azonban rugalmatlanná teszik az elkövetkező kormányok számára a jogrendszert.

 

A demokratikus hagyományoktól eltérő intézkedéstípusokon túl szó esett még a „doesn't make a lot of sense” típusú intézkedésekről is. Igen, igen: a 16%-os egykulcsos adóról. Mint elmondta, pusztán azért 16%-os adót kivetni a minimálbérre is, hogy 16% megspórolásával adózásra bírjuk a nagy adóelkerülőket, majd mindezek után felemelni a minimálbért a nagy munkabérterhű vállalkozások terhére, nem éppen tükröz logikus gazdasági gondolkozást. -300 euró nem sokra elég, de 300 euró -16% még annyira sem - tette hozzá.

 

Az EU döntéseinek a dán nagykövet nagy hatást tulajdonított. Hiszen elmondása szerint a magyar fél kifejezetten ügyel rá, hogy cselekedeteivel Európát ne mérgelje fel túlságosan. Azonban általánosságban mégis szükségesnek találta sajnálatát kifejezni afelől, hogy az országok közül egyesek csak addig csinálnak szép dolgokat, míg bekerülnek az Európai Unióba, azután pedig már nem. Majd beszélt az EU-tól elsodródó „drifting away” országokról is.

 

Az este még Szabó Rebeka az Együtt-PM XIV. kerületi képviselőjelöltje is megjelent, aki a francia rádió kérdésére elmondta: sajnos nem hiszi, hogy ez EU sokat tudna tenni Kishantos megmentése ügyében, hiszen Orbán Viktor, bár minden elképzelhető morális és etikai szabályt megszegett, és ezzel véleménye szerint nemzeti oligarchákhoz játszotta át a földeket, ám saját maga által fabrikált jogrendszerén belül hibátlanul járt el.

 

VéDé

 

Utoljára frissítve: 2014-09-20 21:26:13

További híreink
A szépségmegőrző rutin alapjai: ránctalanítás és szemkörnyékápolás
Mindannyiunk leghőbb vágya a fiatalos, vonzó megjelenés, és ebbe beletartozik az élénk tekintet, a jól ápolt, üde arcbőr is. Ahhoz azonban, hogy mindez megvalósulhasson, ...
2024-03-28 16:53:21, Hírek, Aktuális Bővebben
Fűtés-hűtés hőszivattyúval
Napjainkban egyre több alternatív, környezetbarát fűtési technológia és berendezés közül választhatunk. Ha egy igazán korszerű, alacsony fenntartási költséggel járó rends...
2024-03-27 10:36:23, Hírek, Aktuális Bővebben
Az egyik legnépszerűbb megoldás ablakok, erkélyajtók esetében: a bukó-nyíló nyitásmód
A különböző nyílászáróknál különösen fontos az, hogy milyen módon lehet őket kinyitni. Ez nagymértékben meghatározza a kényelmet, a komfortot és a használat egyszerűségét...
2024-03-27 10:19:44, Hírek, Aktuális Bővebben

Hozzászólások

Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
Az EU PAL-COPD az első olyan nagyszabású nemzetközi vizsgálat, amelynek célja a palliatív ellátás beépítése a...
Bővebben >>