Helyi oldalak
Kedvenc oldalam
. Ma Emma napja van.
Tusványos túl a tusakodáson (2. rész) - Egyoldalú párbeszéd: államfő Székelyföldön
2017-07-31 10:42:58
Tusványos túl a tusakodáson (2. rész) - Egyoldalú párbeszéd: államfő Székelyföldön

Tusványos túl a tusakodáson (2. rész) - Egyoldalú párbeszéd: államfő Székelyföldön

De mit válaszolt rájuk, mint mondott nekik?

No, ez az, ami nemigen derült ki korábban a látogatás sajtóvisszhangjaiból, de igazából a másnap gyűjtött interjúkból sem.

 

Borboly Csaba, Hargita megyei tanácselnök:

„Mi nem is olyan konkrétumokért fordultunk hozzá, amikért elsősorban a kormány a felelős. Mi elsősorban a kisebbségi helyzetből adódó különböző elvárásainknak adtunk hangot, a román-magyar együttélés lehetőségéről… Mindig arra tértünk vissza, hogy a december 1-i nyilatkozat pontjainak az érvényesülését kértük. Ismerve az államfő habitusát, és a tevékenységét, ő nem szokott előrefutni kijelentésekben, ellenben emberileg is úgy érződött, illetve amit elmondott, hogy a párbeszédre ő partner. Eddig a többi államfő nem volt partner. Emlékszem, amikor nyolc éve Basescu államfőnek vittük a székely zászlót, Antal Árpád kollégám adta át, és Basescu, mint az ördög a tömjénfüsttől, akkorát szökött a zászlótól.

Most sem Iohannis vette át a zászlót, hanem a hölgy a kíséretében.

Egy miniszteri rangban lévő államelnöki tanácsos volt.

De Iohannis nem nyúlt hozzá, nem bontotta ki.

Nem láttam pontosan, de átvette, ott van nála, és elindult valami, úgy érzem, lesz ennek folytatása.

 Netán meglesz a többség-kisebbség paktum meg párbeszéd? Van erre valóságos esély? Mert ezt csakis Iohannis hozhatná össze.

Nem utasította el, és kimondta azt, hogy regionális, térségi szinten autonómiáról hajlandó beszélgetni, és igazából mi ezt is akarjuk. Az etnikai ügyet a román sajtó erőlteti, mi sose azt mondtuk, hogy olyan autonómiát akarunk, hogy csak a magyaroknak legyen valami. Bízom benne, hogy el fog indulni valami.”

 

Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke:

 „Én pozitívan értékelem a látogatást. Úgy gondolom, hogy – bár egy kicsit elkésett, jöhetett volna hamarabb is, nemcsak a mandátuma közepén, abba a megyébe, ahol közel 80 százalékkal, a legnagyobb arányban győzött, és nagyban hozzájárult a székelyföldi szavazatszám ahhoz, hogy ő államelnök legyen – elindult valami. Ez még nem eredmény, de esélyt jelenthet, eredményes lehet, ha vállalja azt a felelősséget, amit az alkotmány is rá ró, és a párbeszéd intézményes moderátora lesz.

Párbeszéd… Nem hallottam senkitől, hogy Iohannis reagált volna érdemben a magyar felvetésekre.

Így van, én sem kaptam még választ Iohannistól a néhány napja hozzá intézett levélre. Más se kapott, és igazándiból, legyünk őszinték, a tartalmi választ megkerülte az államfő. A nóvum az, hogy asztalon vannak a problémák, a labda ott pattog az államelnök asztalán, és ahogy Toró T. Tibor mondta itt: Klaus Iohannistól többet várunk, mint egy ajándékba itt hagyott román zászlót.

Például ezt teljesen komolyan gondolják Önök, hogy ha székelyföldi vezetőket is meghívtak ezekre a megbeszélésekre, ez már annyit jelentene, hogy a Székelyföldet az államfő elismeri külön régióként?

A Székelyföld adminisztratív elismerése, státusának rendezése egy önálló statutum keretében kell történjen, lehetőség szerint alkotmányos vagy szerves kétharmados törvénnyel. Az viszont, hogy a politikai elitben hogyan indul el ez a folyamat, ami ideáig elvezet, egyáltalán nem mindegy. Az a tény, hogy a két székely megyében indította ezt a látogatást, ez azt jelenti, hogy a székelység problémáival akart megismerkedni, és mindannyian jól tudjuk, hogy Székelyföld Európa szerves régiója, akár tagadják, akár nem.

Világos, csakhogy az, hogy ez a meghívás megtörtént, még nem egyértelmű jele annak, hogy az elnök el is ismeri ezt a helyzetet.

Azt gondolom, hogy Iohannis hosszú hetekig, hónapokig fogja még emészteni azt a csomagot, amit itt kapott. Nagyon örülök annak, hogy politikai hovatartozástól függetlenül mindenki ugyanabban a szellemben beszélt, itt a magyar-magyar versenyre gondolok: a többszínűség ellenére egy irányba beszélt mindenki, és ez nagyon fontos. Hogy mi magyarok egyetértsünk abban, mit akarunk Székelyföldön, Erdélyben, és ehhez találjunk, akár nyugati közvetítéssel, román partnert.

Ez tehát annyit jelent, hogy ha megvalósulna valamilyen formában ez a többség-kisebbség párbeszéd, a Néppárt és az RDMSZ együtt tudna ezen részt venni?

Ez a jövő zenéje, azonban a nyilatkozatok szintjén mindenki egyetért abban, hogy az erdélyi magyarok önkormányzását meg kell valósítani. Az, hogy milyen intenzitással képviseli ezt az RMDSZ a parlamentben, ez képezi a kritikánk tárgyát, sokkal következetesebben kéne ott harcolniuk az autonómiáért, és nem kellene elcsábítsa őket a bukaresti kamarilla vagy a zsákmányrendszer különböző aspektusai. Ez a magyar-magyar vita, verseny, területi szinten néhány napja példás egyszólamúság volt, és ezt kell megőrizni és tovább vinni.”

 

A következő politikus Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője volt, akit megintcsak azzal a kérdéssel gyötörtem, miért nem reagált az államfő a magyar felvetésekre.

„Nem is fogunk tudni igazi reakciókat és következtetéseket levonni, csak gesztusokból, félmondatokból… Iohannis tényleg pont arra játszott, hogy ne mondjon semmit, ne lehessen szaván fogni – erre is vártunk, őszintén. Viszont az őszi párbeszéd alkalmával, amikor megint elkezdjük a parlamenti ülésszakot, megkezdődnek azok a politikai fórumok, amelyekben részt veszünk, akkor lehet majd visszatérni ezekre a kérdésekre, mert akkor már lehet szembesíteni, hogy ő már erről tud, érti a történeteket, mit gondol ezekről, hogyan kell az állami elrendezkedésnek működnie, hogy egy 1,2 milliós erdélyi magyarság is megtalálja a helyét. Válaszok tehát csak ősszel várhatóak.

Az elnöki látogatás estéjén már szinte az összes román televízió hangos volt olyan vitáktól, amelyek arról szóltak, hogyan kell visszautasítani minden magyar követelést. Nyoma sincs annak, hogy az államfő székelyföldi fellépése bármennyit is oldott volna a román közeg egységes magyarellenességén.

Így van, és az államelnöknek nem is volt szándéka az oldás, mondataiban is voltak olyan csúsztatások, amelyek nem igazodnak akár egy ET, parlamenti közgyűlés által elfogadott charta rendszerbe a regionalizációról. Azt mondta, a regionalizációról azt gondolják Európában, hogy nem kisebbségbarát kell, hogy legyen, nem kell etnikai hatása legyen, míg a nemzetközi normák nagyon szépen elmondják, hogy nem lehet etnikum felett regionalizálni. Tehát nem lehet az ő bevonásuk nélkül regionalizálni. Vannak ilyen csúsztatások.

Mit tudnak kezdeni azzal, hogy a román közvélemény most ennyire magyarellenes? Nincs is más kérdés a román politika számára, amelyben különféle erők ennyire egységesek tudnának lenni.

A mainstream médiában olyan véleményformálókat mozgatnak, hogy ez lett a bevállalt attitűd, viszont máshol már megszólalnak értelmiségi emberek, ott sokkal árnyaltabb a kérdés. Valamilyen szinten kapaszkodók vannak, de ha közeledünk 2018 felé, egyre merevebb lesz a közeg.

 

Márványi Péter

Utoljára frissítve: 2017-07-31 07:51:24

További híreink
Balog Zoltánt saját hittársai jelentették fel a zsinati bíróságon
A Magyarországi Református Egyház tíz tagja feljelenti Balog Zoltán püspököt a zsinati bíróságon – tudta meg az RTL Híradó Vargha Anikó egykori kántortól.
2024-04-18 17:49:43, Hírek, Aktuális Bővebben
Családi nyaralás Ausztria legnagyobb UNESCO parkjában
A gyermekes családok mind tudják, hogy gyerekkel elindulni egy nyaralásra nem leányálom. Egyrészt maga a szervezés és csomagolás is már egy kész tortúra, különösen, ha ki...
2024-04-15 15:34:58, Hírek, Aktuális Bővebben
A gyerekek igazán tudnak örülni az ajándékoknak
Sok családban megszokott dolog, hogy az olyan ünnepeken, mint a karácsony, csak a gyerekek kapnak nagy ajándékokat, a felnőttek egymás között csak jelképes figyelmességek...
2024-04-09 19:37:46, Hírek, Aktuális Bővebben

Hozzászólások

Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
A Pécsi Harmadik Színház 2022 decemberében bemutatott Csirkefej előadását a szakma, a kritikusok és a közönség...
Bővebben >>