"A holokauszt és emlékezete" című kurzust az alapozó közismereti tárgyak között kap helyett akárcsak a "Bevezetés a katolikus hit rendszerébe" című, és a PPKE valamennyi karán előfeltétele lesz a diploma megszerzésének. Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete európai viszonylatban is egyedülállónak nevezte a kezdeményezést, egyszersmind arra is rámutatott, hogy az oktatást nem az egyetemen, nem a közoktatásban és nem is az óvodában kell elkezdeni, hanem már otthon. Amennyiben azonban hiányzik a megfelelő szülői útmutatás, a hiányosságokat az iskoláknak kell pótolniuk.

Remélhetőleg az új tananyag, amelynek kidolgozásában a nagykövet, valamint a Tel-avivi Egyetem (University of Tel Aviv) két professzora, Dina Porat és Raphael Vago is közreműködött, jobban sikerült, mint az elhíresült 11. osztályos tankönyv, amely nem kevesebbet állít, mint hogy a zsidók gyökértelenek, nem tudtak alkalmazkodni a keresztény kultúrához, ezért voltak az 1919-es Tanácsköztársaság kommunista vezetői jelentős részben zsidó származásúak. A hiteles oktatók szintén sokat tehetnek annak érdekében, hogy a huszonévesen még fogékony fiatalokat toleranciára neveljék.

Nem lesz könnyű dolguk, annyi szent. Az index. hu például közölte egy szemelvényt a Pázmány hallgatóinak kommentjeiből, amelyekkel a hírt fogadták. A trollkodás fogalmát messze kimerítő bejegyzések arról tanúskodnak, hogy bőven van még mit rendbe rakni az ifjú hallgatók buksi fejében. Sokatmondók voltak az Alfahír és a Kurucinfó tudósítójának a sajtótájékoztatón feltett provokatív kérdései is, amelyekre a PPKE rektora és az Izrael nagykövete példás toleranciával válaszolt. De úgy tűnik, csak az energiájukat vesztegették. Az Alfahíren ugyanis, a sajtótájékoztatót követően, egy rosszindulatú csúsztatásoktól hemzsegő cikket tettek közzé, a végén a következő tesztkérdéssel:

„Kedves Egyetemista! Örülsz annak, hogy kötelező lesz a holokausztról és az antiszemitizmus minden formájának elutasításáról szóló kurzust elvégezni a diploma megszerzéséhez?

Választások:

 -Igen, már régóta szükség volt rá!

 -Nem, mert nem lehet egy tragédiát ennyire arcba tolni folyton.

 -Nekem mindegy, eddig se jártam be az órákra.”

Azzal kapcsolatban, hogy van -e vagy nincs antiszemitizmus Magyarországon, jelzés értékű lehet két, párhuzamos esemény is. Motti Rave- t, egy izraeli diplomatát lebüdöszsidóztak, mert elkövette azt a vakmerőséget, hogy héberül mert beszélni Budapesten. A szitkozódó pechére azonban a holokauszt-túlélők gyermeke tudott magyarul is, és azon nyomban feljelentést tett, majd nagyon helyesen, gondoskodott arról is, hogy az atrocitásról, amely szülőföldjén érte, az angol nyelvű világsajtó is értesüljön.

Május 26-i Facebook bejegyzésében Volner János, a mostanság cuki-kampányáról és EU–hoz való közeledéséről elhíresült Jobbik alelnöke az alábbi, kevésbé cuki, és nem is igazán EU- konform kijelentést tette: 'A Gárda „tette a Jobbikot népszerűvé és segítette középpártként Parlamentbe” (...)„a magam részéről minden erőmmel azon leszek, hogy a Jobbik kormányra jutása esetén a Magyar Gárda ne csupán életre keljen, hanem – aktív, állami segítséggel – intenzíven fejlődjön is”.

Ilan Mor igen találóan fogalmazott tehát, amikor a sajtótájékoztatón leszögezte: a holokauszt nem a náci haláltáborokkal kezdődött, hanem azzal a kővel, amellyel bedobták egy zsidó boltos kirakatát, az antiszemita kijelentésekkel és azzal, amikor valakit a származása miatt köptek le az utcán.

Az Orbán kormánnyal szemben pedig sem ő, sem Tel-Aviv nem táplál illúziókat. Hiszen a sajtótájékoztatón úgy tűnt, hogy ha nem is említette név szerint, Izrael nagykövete még jól emlékszik Orbán napokban elhangzott, homofób megjegyzéseire, az elhíresült „Nemzeti  Konzultáció” nevű kezdeményezésére, valamint strasbourgi beszédére is, a Jerusalem Post pedig a magyarok szerepét relativizáló német megszállási emlékműről, és a Sorsok házáról is említést tett....

kisskati (fotó: Béli Balázs)