Az AIIB három legnagyobb részvényese Kína, India és Oroszország. Az Egyesült Államok ellenezte az új bank létrehozását, de nem sikerült megakadályoznia, hogy ne csatlakozzon hozzá Ausztrália, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, a Fülöp-szigetek és Dél-Korea.

Az 57 alapító tagállam közül eddig harmincan ratifikálták az AIIB-ről szóló megállapodást, és ezzel lehetőség nyílt a bank üzembe helyezésére. A többi 27 államnak 2016 végéig kell letétbe helyeznie a ratifikációs okmányt. Működésének első öt-hat évében az AIIB évente 10-15 milliárd dollárt ad kölcsön infrastrukturális fejlesztésekre. A kölcsönök folyósításáról kormányzó tanácsa dönt. Az elsők között nyújtotta be kérelmét a Oroszország, hogy kiépíthesse az Északi-tenger menti vasutat, és összekapcsolhassa a szárazföldi és a tengeri áruszállítást. Nepál vízi erőmű építésére és városfejlesztésre kér hitelt. Az első hitelek folyósításáról fél éven belül döntenek – hívta fel a figyelmet a gazdasági eseményre a Magyar Szociális Fórum.

Az új bank abban különbözik az amerikaiak uralta IMF-től és Világbanktól, hogy nem kényszerít ésszerűtlen követeléseket a hitelt felvevő államokra, és ezzel a magatartásával elősegíti a fejlődő országok fejlődését – írta a Reuters.

A készpénz szűkében lévő Európának fontos az AIIB kezdeményezés – mondták a Reutersnek a megalakuláson résztvevő európai pénzügyminiszterek. Egyesek azt remélik tőle, hogy mérséklően hathat a geopolitikai feszültségekre, mert hidat verhet a világ különböző térségei között. „Az AIIB amolyan békekezdeményezés. Stabilabbá válhat a világ, ha a selyemút gazdaságai jobban összefonódnak egymással” – vélekedett a luxembourgi pénzügyminiszter.