A cikk szerzője, Klaus Harpprecht szerint az Európai Uniónak végre fel kellene lépnie az Orbán-rezsim ellen – az európai alapértékeket ugyanis sehol nem sértik olyan szándékosan és folyamatosan, mint Magyarországon. Bár a többi tagállamban is vannak kisebb-nagyobb gondok, hazánk elrettentő példának számít e tekintetben. Így az uniónak is példát kellene statuálnia, olyan szankciókat léptetve életbe Magyarország ellen, amely a többi államnak is elvenné a kedvét az emberi jogok megsértésétől. A magyarországihoz hasonló szintű nacionalizmus egyetlen más tagállamot, még Görögországot sem fenyegeti, és ennek semmi keresnivalója az Európai Unióban – szögezi le a lap.

A szerző mély aggodalommal tapasztalta, hogy Magyarországon a legrosszabb fajta fasizmus van újraéledőben. „ Olyan az egész, mintha feltámadtak volna a nyilaskereszteseknek, Adolf Hitler legradikálisabb szövetségeinek a csapatai.” Németországban is tudják, hogy az ál- hazafias agymosás az óvodákban kezdődik, hogy a versikékkel sulykolják a gyerekek buksijába: a magyarok kiválasztott nép, hogy a felnőttek a hősök emléknapján nem csak az elesett magyar katonáknak, hanem a  német Wehrmacht, különösen a Waffen SS halottainak is hódolnak, Horthy admirálisnak, a „birodalmi kormányzónak,” a pótkirálynak, aki Magyarországot a „Nagy Németországgal” való szövetségbe vezette, pedig köztereken állítanak szobrokat.

Harpprechtben maradandó nyomot hagyott Érpatak különös polgármestere is, akiről a német közszolgálati tévécsatorna, a WDR dokumentumfilmet is készített A falusi diktátor – Fegyelmezés és rend az új Magyarországon címmel. A sajátságos huszáregyenruhában parádézó, magát valamiféle liberál-kapitalista világösszeesküvéssel szembeni hősies ellenálló színében feltüntető polgármester prototípusa azoknak a fasiszta falusi diktátoroknak, akiknek elmozdításáért a magyar kormányfő és kollégái egy ujjukat sem mozdítják. A lapnak arról is tudomása van, hogy több tucat ilyen minihitler is buzgólkodik vidéken, akik hálózatban, kapcsolatban állnak egymással.

Agressziójuk elsődleges célpontjai a romák, akiknek úgy látszik, a bűnbak szerepét kell betölteniük Magyarországon. Bár jogaik másutt, például Bulgáriában, Romániában vagy Szlovákiában is súlyosan sérülnek, sehol nem éri őket annyi atrocitás, mint Magyarországon. Érpatakon például a nyomorúságosan javadalmazott közmunka is a polgármester kénye-kedvétől függ, a renitenskedés pedig szociális segélyük megvonását is maga után vonhatja. Több hónapra vagy akár egész évre: ahogy Érpatak „régense” ezt jónak látja, aki az unióban egyedülálló módon hozhat is ilyen döntéseket.

Tulajdonképpen nem is telik el hét anélkül, hogy valamilyen, a romákat ért botrányos diszkrimináció híre vagy Orbán Viktor magyar miniszterelnök általi provokáció ne sokkolná az unió polgárait. Valószínűleg nem a cikk szerzője az egyetlen, aki nem érti, miért nem fogyott el még a  türelme az EU Bizottságnak és az elnökének, az Európai Parlament többségének vagy a kormányfők tanácsának és miért tűrik, hogy Magyarországon nap, mint nap megsértsék az európaiság alapvető értékeit, az emberi jogokat. Pedig a Lisszaboni Szerződés 2 cikkelye értelmében „a személyek és kisebbségek” jogai az Európai Unió erkölcsi fundamentumát képezik – figyelmeztet a szerző.

Talán itt lenne az ideje, hogy az EU Bizottsága alapos vizsgálatot kezdeményezzen, és az EU-szerződés 7-es cikkelye alapján büntető- vagy egyenesen kizárási eljárást indítson. A német, a holland és az északi kereszténydemokraták, a bajor CDU is felmondhatná végre a frakcióközösséget a Fidesszel.  Az uniós tagállamok azt is követelhetnék, hogy az Európa Tanács vagy az Európai Parlament kivizsgálja, nem sérültek-e máris súlyosan Magyarországon a szerződés 2 cikkelye szerinti alapvető értékek. Ezek megsértésének a következménye lehetne Magyarország bizonyos jogainak, például a tanácsbeli szavazati jogának a felfüggesztése mindaddig, amíg nem korrigál a magatartásán – mutat rá a lap.

KissKati / forrás: zeit.de/