November óta tart Ukrajnában a jelenlegi kormány, illetve az elnök menesztését követelő tüntetés, amelynek már több halálos áldozata is volt. Sajnos a demokratikus eszmék mellett megjelentek bizonyos veszélyes eszmék is.
Hanti Vilmos a MEASZ elnöke is részt vett hétfőn azon a konferencián, amelyet az Ukrán Parlament épületében tartott a „Nácizmus Nélküli Világ” - mozgalom. A tanácskozáson részt vett a korábbi két ukrán elnök is (Leonyid Kravcsuk és Viktor Juscsenko). A konferencia megállapításait egy hat fős delegáció vitte el a jelenlegi elnöknek.
A kijevi Majdan (Függetlenség) téren már november óta tart a jelenlegi kormány, illetve az elnök menesztését követelő tüntetés, amelynek már több halálos áldozata is volt. Arról kevésbé szólnak a tudósítások, hogy a parlament mellett is letáboroztak tüntetők, akik viszont az elnök mellett állnak ki.
Hanti Vilmos úgy látja, hogy veszélyes tendenciák erősödnek Ukrajnában. A jelenlegi vezetést sokan elutasítják, korruptnak tartják, olyannak, amely nem tesz az emberek többségéért. Többen viszont a „mindegy, hogy mi” változást akarnak. A kijevi városházát elfoglalók az egykori Hitler mellett harcoló Banderát nemzeti hősnek tekintik, arcképe már a bejáratnál, de belül a nagy teremben is meghatározó helyen is látható. Hanti elmondta, több olyan plakáttal is találkozott, amelyeken Ukrajna élősködőjeként a zsidókra utalnak. A különféle hazafias szervezetek náci jellegű szellemet képviselnek: nem kérnek az Európai Unióból, de a közös cél egy platform alá, egy nagy központi tüntetéssé terelte őket az EU-t támogatókkal, az ő farvizükön jelentősen erősödnek. Érdekes volt az egyik fölszólaló megjegyzése, aki a két korábbi ukrán elnök jelenlétében fölhívta a figyelmet, hogy ide jutott Ukrajna, abban ők is felelősek több oknál fogva is, hiszen akár csak azt említi, hogy Banderát nemzeti hősként Viktor Juscsenko kiáltotta ki az egyik utolsó döntésével.
Az EU egyébként szimpatizál „majdanosokkal”, és olyan hírek terjengenek, hogy a tüntetéshez jelentős segítséget is nyújt, ugyanakkor az EU nem választja le a szélsőjobbot az EU melletti tüntetőkről, de ez szinte lehetetlen is lenne.
A nyugati tudósítók is kevésbé adnak hírt arról, hogy egy másik tüntetés is létezik, azoké, akik nem szeretik az EU-t, jobban ragaszkodnak az orosz testvér kapcsolatához - Ukrajna szinte kettészakadt mára.
Ebben a nehéz helyzetben a felek közötti párbeszédet kell erősíteni - ezzel a konferencia valamennyi résztvevője egyetértett. A szélsőjobbtól el kell határolódni, mert tőlük nem várható eredményes változás. A Majdanon tapasztalt „forradalmi” hangulat helyett inkább a reformok, a „lépésről-lépésre” kompromisszumos megoldások lehetnek eredményesek. Ukrajna kettéválásának gondolata nyilván nem lenne megoldás az ukrán nép számára. Nem is beszélve arról, hogy a kárpátaljai magyarságnak is rosszabb lenne, kiszolgáltatottabbá válnának a Lemberg környékén igen megerősödött szélsőjobboldali csoportoknak.
Érdekes, hogy a Magyar Kormány láthatóan még nem találta meg a politikai válaszát ebben a helyzetben - folytatta Hanti Vilmos. EU ellenessége, Putyin barátsága miatt a jelenlegi elnök oldalára kellene, hogy álljon. Ebben az esetben a „forradalommal” és nemkülönben a szélsőjobbal szemben kellene állnia, ami különösen a magyarországi választások előtt tönkre teheti az eddigi igyekezetét. A kormány által kézzel vezérelt „közszolgálati„ média részletkérdésekben minden esetre teszi a „dolgát”. Vasárnap (február 2-án) a náci szellemet felidéző orosz Dozsgy (Eső) tévét népszerűsítette, amikor az ő híreire támaszkodva számolt be az aznapi moszkvai tüntetésről. Az "Eső tévécsatorna" körüli botrány Oroszországban akkor alakult ki, amikor a csatorna közvélemény kutatást kezdeményezett nézői körében, a nácik által létesített leningrádi (ma Szentpétervár) blokád végének 70. évfordulóján azzal a kérdéssel: "Fel kellett volna-e adni Leningrádot, hogy több százezer ember életét megmentsék?" Ez egy populáris fertőző vita kezdeményezése, amely szándékosan meg akarja osztani az orosz társadalmat. Rejtve a nácizmust dicsőíti. Leningrád hős védői saját városukat mentették. Ha megadják magukat - mivel a hitleri terv szerint nem tervezték őket élelmezni - valamennyien elpusztultak volna. Nem is beszélve arról, hogy a II. világháború kimenetele is másképpen alakult volna. A kérdés megfogalmazását nagy felzúdulás követte: képviselők, közéleti szereplők, tévések-rádiósok, bloggerek tiltakoztak ellene, sokan az elmúlt héten elhatárolódtak a tévécsatornától. Múlt szerdán a szentpétervári közgyűlés képviselői egyenesen a legfőbb ügyészhez fordultak az ügyben. Ezen körülmények után az MTI az oroszországi vitában az "Eső" oldalára állt, mindössze "ellenzéki televíziónak" titulálva a csatornát, erősítette annak ténykedését.
A kijevi konferencia során bemutatták „A gyűlölet fehér könyve” címet viselő, közelmúltban kiadott kötetet is, mely 18 radikális nacionalizmussal fertőzött országot elemez, mutat be képek segítségével, - köztük Magyarországot is. A 18 ország közül ötödik Magyarország a sorban, - előttünk Görögország, Észtország, Lettország, Ukrajna szerepel, utánunk van Litvánia, Moldávia, Bulgária.
A kötetben Hanti Vilmos fotói is szerepelnek.
Hírhatár-antifasiszta.hu
fotó: AFP
