22, 25, 48, 70, 73 – ezzel az öt számmal nyert 1 milliárd 59 millió 498 ezer 762 forintot az első magyar lottómilliárdos 1999. szeptember 18-án. Az ötvenes éveiben járó házaspár interjút adott a Borsnak, akik anno egy nyugat-magyarországi városban éltek, s egy öreg, szakadt japán autóval jártak, amivel 1999 őszén utaztak Budapestre, hogy kitöltsék a nyereményük átvételéhez szükséges papírokat a Szerencsejáték Zrt. központjában.

Az akkori első lottómilliárdos elárulta a lapnak, hogy az összegből egy Csepel kerékpárt vettek elsőként, mivel az előzőt ellopták a lakásukból. Pest felé tartva, az autóban beszélték át, hogy mihez is kezdenek a felfoghatatlan nyereménnyel – mondta a Borsnak a pár ismerőse. A házaspár egy társasházban lakott anno, mindketten középfokú végzettségűek voltak, míg a férfi gyári munkásként, addig a hölgy hivatalnokként dolgozott.

"Hozzá kell szokni" – ezt mondta mindig a férfi, ha a milliárdos összeg szóba került. Az ismerős elmondása szerint szerényen éltek, de nem voltak elégedetlenek. Nem nagyon szórták a pénzüket, a férfi például osztrák bálásruha-boltokból ruházkodott, a nő pedig főként ütött-kopott farmerkabátban flangált.

A pár egyébként Ausztriában ismerkedett meg egymással, egy Grazhoz közeli településen – írja a Bors. A nő akkoriban munkát keresett, viszont egyáltalán nem járt sikerrel. Az ismerőseik révén találkoztak, majd rövid időn belül egymásba szerettek. A férfi egy vidéki városban lakott, így csak hétvégeken tudtak találkozni.

Az ismerősük azt állította a lapnak, hogy a nyeremény nem bolondította meg őket. "Hosszú ideig nem változtattak a szokásaikon. Egyikük sem adta fel a munkáját. A férfi ugyan hamar váltott, céget alapított, majd tulajdonostárs lett egy osztrák fémipari vállalkozásban. A nő a munkahelyén maradt. Évek múltán kezdtek csak költeni. Ausztriában vettek házat és utaz­tak. Hónapokat töltöttek az USA-ban, Ausztráliában, a Távol-Keleten" – mondta. A milliárdos pár vagyona ma főleg állampapírban és betétben van lekötve, viszont a nyereményből a rokonság is kapott bőven és egy alapítványnak is állandó támogatói lettek. Ausztriában telepedtek le, a férfi már nyugdíjas vállalkozó, amiben az élettársa segít neki.

Magyarországon a lottót Mária Terézia vezette be 1762-ben, és a szerencsejáték a Magyar Királyi Lottóigazgatóság létrejöttéig - 1868-ig - osztrák kézben volt. A lottójátékot különböző érdekekből kifolyólag - például a lóversenyzés bevezetése - a magyar kormány 1895-ben megszüntette, s ezzel egyidejűleg bevezette az osztálysorsjátékot, amely szintén tömegeket vonzott. A második világháború után a totó jött divatba s a lottó csak 1957 márciusában indult újra. Egy sima lottószelvény ára a kezdetekkor 3 forint 30 fillér volt.

Az 1 milliós "álomhatárt" viszonylag hamar, 1959-ben lépte át az öttalálatos, a 2 milliósra 1964-ig kellett várni, 5 millió forintos nyereményt pedig először 1986-ban fizettek ki. 10 milliót 1989-ben ért az ötös, a 100 milliós álomhatár éve 1992, az 500 milliósé pedig 1994 volt. A heti nyeremény összege négyszer haladta túl a félmilliárd forintot az ötösön: 1995 októberében 579 millió forintot, 1996 júniusában 504 millió forintot, 1997 júniusában 778,7 millió forintot, ez év áprilisában pedig 722,5 millió forintot vihetett el a szerencsés nyertes.

A Szerencsejáték Rt. számításai szerint annak a matematikai esélye, hogy öttalálatos szülessen, csaknem 1 a 44 millióhoz.