Nézzük a leglátványosabb kérdést, a kaszinók ügyét. Nem igaz az az elterjedt információ, hogy a kaszinók nem fizetnek adót. Fizetnek, de igen sajátos módon, s messze nem annyit, amennyit kellene.

Először: a kaszinó koncessziók kiosztása abszolút politikai döntés eredménye volt. 2013-ban a Szerencsejáték Rt. is jelentkezett, - mint állami vállalat - de a jelentkezését a Varga féle Nemzetgazdasági minisztérium tudomásul sem vette, hanem a miniszterelnök jóbarátjának, Andy Vajnának adta. A szerződést az állam részéről Varga szignálta.

Amúgy egy koncesszióért árverésén szoktak - normális helyeken - “megküzdeni”. A koncessziókért indulók gazdasági számítások alapján teszik meg az ajánlataikat. De ebben az esetben sem a koncessziót adó, sem a koncessziót kapó nem végzett semmiféle számítást, csak hasraütéssel intézték el az ügyet.

Az új tulajdonost Varga szerint az adókedvezmény ösztönzi arra, hogy nagyobb „tiszta játékbevételt” érjen el. Ha pedig a kaszinó jövedelmezőbb, akkor több játékadót fizet. Legalábbis ezt válaszolta 2014. augusztus 19-én a parlamentben képviselői kérdésre.

Lényeges: 1993-ban a játékkaszinók, játéktermek adója a tiszta játékbevétel 40%-a volt. Varga ezt levitte. 2003-tól már sávos rendszer működött: az első 5 milliárd forintra 30%, az 5–10 milliárd közötti részre 40 %. Majd ezt is módosították, 5-10 milliárd között is csak 30 % lett az adó.

Volt és van a Varga féle adózási rendben még egy furcsaság, ami megint az államot rövidíti meg: a koncessziós díj. A Varga idejében született törvény lehetővé tette, hogy a kaszinó a fizetendő játékadójából levonja a koncessziós díjat. Ez azért fontos, mert amikor azt halljuk, hogy „30 százalék játékadó”, az nem jelenti azt, hogy a kaszinó a tiszta játékbevételének 30 százalékát ténylegesen befizeti az államnak: a koncessziós díj beszámítása csökkenti a tényleges játékadó-fizetést.

Konkrét példa 2015, az első teljes év, amikor az új rendszer már látszik. Az összes magyarországi kaszinó együtt: 22,45 milliárd Ft játékadó-alapot termelt. Ebből a szabályok szerint 7,37 milliárd Ft játékadónak kellet volna befolynia, ezzel szemben a fele se lett befizetve a koncessziós díjak levonása után. Ténylegesen csak körülbelül 3,09 milliárd Ft játékadót kellett megfizetni.

És akkor itt jön az igazi kérdés: „Mennyit kereshetett volna az állam tiszta, piaci, versenyeztetett feltételekkel, és mennyivel járt rosszabbul a tényleges konstrukcióban?”

A legkonzervatívabb gazdasági számítások szerint is 80 és 100 milliárd között lehet a vesztességünk abból, hogy ilyen módon osztották le, s tartják ma is - s ha nem lesz változás, akkor 2056-ig - kézben Orbánék a kaszinókat.

S most vissza az alapkérdéshez: ugyanaz a Varga Mihály hogyan lehet ma a Magyar Nemzeti Bank elnöke? Miért és ki gondolja, hogy ezúttal tényleg vigyáz a nemzeti vagyonra? Nem követte el senki ebben az esetben a hűtlen kezelést? Nem követte el senki a politikai hatalommal való visszaélést?

(kiemelt kép: Orbán Viktor és Varga Mihály)