A kormánypárt támogatottsága olyan mértékben emelkedik hónapról hónapra, főleg a biztos pártválasztók körében, amiről a többi párt nem is álmodhat. Egyetlen remény maradt: 40 százalék nem tudja, kit válasszon.

A 2017. májusi relatív mélypont után, amikor a Fidesz 45 százalékon állt a pártválasztók körében – szemben a Jobbik és az MSZP 19-19 százalékával –, az októberi rekordmagas, 54 százalékos támogatottságot most még 3 százalékponttal növelni is tudta a kormánypárt, amely így 57 százalékon áll.

Ehhez képest a most már anyagilag is elég nagy bajban lévő Jobbik két százalékpontot veszítve 13 százalékra esett, ennél alacsonyabb támogatottságot még nem mért neki 2017-ben a Republikon. Az MSZP stagnál: a szeptemberi 11 százalékos mélypontot októberre fel tudta tornázni 12 százalékra, ám novemberre újra visszaesett erre a szintre.

Az MSZP és a Jobbik elmúlt hónapokbeli zuhanásából egyelőre úgy tűnik, nem tudott profitálni sem az LMP, sem a DK: stabilan tartják az 5-6 százalékos támogatottságukat. Ugyanez a tendencia igaz, csak kisebb támogatottság mellett a Momentumra, az MLP-re és az Együtt–Párbeszédre is.

Utóbbi pártszövetséget első alkalommal mérte közösen a Republikon - a pártok kérésének megfelelően - , de ez volt az utolsó alkalom is, miután a szövetség felbomlott, Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke pedig a jelenlegi állás szerint az MSZP miniszterelnök-jelöltje lesz.

Bár sok kutató úgy gondolja, hogy a Fideszt továbbra is valamelyest felülmérik valós támogatottságához képest, a mostani 57 százalékos aránynál nem árt emlékeztetni: négy éve a Fidesz-KDNP a leadott szavazatok kevesebb mint 45 százalékával szerzett kétharmados többséget.

A teljes népességet tekintve 34 százalékon áll a Fidesz, ez 2 százalékpontos emelkedés, 8 százalékon a Jobbik és 7 százalékon az MSZP. A kisebb pártok közül az LMP hónapok óta tartja a 4 százalékot, míg a DK-nak 3 százalékot, a Momentumnak pedig 2 százalékot mért a Republikon Intézet.