Vidd haza Kishantost! |
2014-04-24 08:38:58 |
Szimpatizánsok és gazdák biovetőmag osztással tiltakoztak a kishantosi ökológiai mintagazdaság föld mutyi sújtotta területté válása ellen a Földművelésügyi Minisztérium előtt, a Greenpeace szervezésében.
A szervezők a kishantosi életet jelképező biovetőmagokat is osztottak. A rendezvényen 300-an vettek részt, főként civilek – sokan jöttek a Szabadság térre tervezett „náci-sas” szobra ellen tüntetők közül is-, de Karácsony Gergely és Andrassew Iván is jelen volt. Valamint a Minisztérium egykori nagy tudású szakemberének, a Nagy Imre perben elítélt Dr. Donáth Ferencnek egyik fia is úgy érezte, hogy egyéb kötelezettségei ellenére, édesapja szellemisége megköveteli jelenlétét a tömegben.
Az első felszólaló Dr. Radics Katalin a Greenpeace regionális agrár-kampány felelőse volt. Mint elmondta, a kormány a földek újraosztásával egy olyan német-magyar megállapodás alapján létrejött non-profit alapon működő civil vállalkozásnak tette tönkre 21 éves munkáját, amely a sokat hangoztatott, de soha meg nem valósított fenntarthatóság jegyében működött. Hangsúlyozta, a Greenpeace az elejétől segítette a gazdák érdekeit, mind jogi, mind társadalmi eszközökkel. Felidézte azt a szerdai napot, amikor április 9-én fegyveres őrök lezárták a földekre vezető utakat, s Nemzeti Földalapkezelő Szervezet vezényletében az új bérlők által megkezdődött a vetemény kipusztítása. Ahogy ő fogalmazott az új bérlők és Dr. Bitay államtitkár ezzel nem csak „a búzát taposta a földbe, hanem a szívünket is.” Radics úgy vélekedett, hogy aki ilyet tesz, az nem gazda.
Eztán Bolye Ferenc mezőgazdasági technikus, a Kishantosi Népfőiskola egyik alapítója, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Non-profit Kft ügyvezető-igazgatója emelkedett szólásra. Elmesélte, hogy kishantos és a Kishantosi Népfőiskola ötlete dániai tanulmányútja során vetődött fel benne; ti. a gazdák az ökológiai mintagazdaság teljes profitját a projekt legelejétől európai szintű szakmai továbbképzésre, illetve felnőttképzésre fordították. A kishantosi földeket közel 50 éve művelő szakember elmondta, hogy szerette volna, ha az európai talajban egy-egy vetőmagként szálnak tudtak volna ereszkedni magyar fiatalok is, ezért a kishantosi projekt keretén belül - 1994 óta - közel 300 fiatalnak szerveztek dán tanulmányutakat. Az eredményeket soroló Bolye eztán elkomorodott, s szavainak azzal vetett véget, hogy elmondta, nem hitte volna, hogy egy ilyen magas színvonalú civil kezdeményezésnek csak így véget lehet vetni a XXI. század Európájában.
Bolye után a Kossuth tér hársa alatt egyhetes böjtöt folytató Sölétormos Jenő szólt az emberekhez. - Egy jól működő mintagazdaság, melyet sorra látogattak az ország vezetői be lett szántva - összegezte a tényeket Sölétormos. A földek elvételének és a pusztítás okának a civilek életének minden aspektusába beszivárgó politikát nevezte meg, mely akár jogrendet is kész írni a lopáshoz és a pusztításhoz, hogy így papíron minden rendben legyen. Hangsúlyozta, hogy ennek ellenére a pusztítás és rombolás semmilyen jogrenddel nem igazolható. Mint mondta a magyar nyelvben régen a búza az élet szinonimája volt, az életet adó búza elpusztításával a hatalom nem csak átlépett egy határon, hanem eltörölte azt. Márpedig, ha nincsenek határok, akkor nincs se jog, se szokás, se kultúra, melyek hagyományosan az emberek viselkedésének határait szabják meg - mondta. A mindössze egy kis táskával belső indíttatásra böjtbe kezdő ökobuddha főként arról beszélt, hogy mindenkinek tennie kell azért, hogy az intézményes nyomorítás ellen tiltakozzon, mivel a szívünkben mind kapcsolatban vagyunk, így a pusztítás mindannyiunkat ért. - Ne ügyekről, hanem emberekről beszéljünk! Hallgassunk a szívünkre, s engedjük, hogy elragadjon a gyengék és védtelenek gyámolításának természetes ösztöne - mondta végül Sölétormos.
Ezzel a beszédek véget értek s elkezdődött a vetőmagok osztása. Azonban a felszólalók által elmondottak talán csak akkor kezdték kifejteni a tömegben a hatásukat. Mert a téren osztott pár vetőmag jelentősége csekélynek tűnhet, de 100 vagy 1000 ilyen magot tartalmazó cserepet egymás mellé rakva, már egy mezőt kaphatunk. A téren az emberek között úgy érzett, hogy civileknek végre újra meg van a lehetősége, hogy szónokok által említett „jobb ösztöneinkre” hallgassanak, s előbb-utóbb a civil ellenállás is kalászba törhessen, melyet a hazai történelem tanulsága szerint már sem jogi apartheid-el, sem lánctalpakkal nem lehet olyan egyszerűen letörni, mint az őszi búza szárát.
VéDé fotók: Szántai-Kiss Gergő
Utoljára frissítve: 2014-04-24 08:40:25 |