Hogy a hun mit jelent a magyarban, azt nem kell senkinek magyarázni. A guard fordítását már annál inkább. Alapjában védelmet, óvást, őrzést, elhárítást, azaz valami nem kívánatosnak, az elkerülését jelenti, valamilyen módon. Így aztán együtt a HunGuard nem jelent mást, mint magyar elkerülést. A kérdés most már csak az, hogy mitől. Mert az aztán egyáltalán nem mindegy. Nézzük meg hát közelebbről, hogy mi is van a HunGuard Kft mögött. Nem állítva semmit, csak kérdezve.

Az Új Széchenyi Terv Államreform Operatív Programjának AROP-1.2.12 közhiteles címregiszter kialakítása tárgyú pályázati felhívására 1.2.12-2012-2012-2012-0001 azonosító számon regisztrált projekt megvalósításához kapcsolódó minőségbiztosítási feladatok ellátásához kapcsolódó vállalkozási szerződésben foglaltakat 13.200.000 Ft+ Áfa értékben, egyedüli pályázóként nyerte el a nagy magyar nemzeti HunGuard Kft, vagy voltak más pályázók is?

Ugyanezzel a témával kapcsolatban kérdezem, hogy 13.300.000 FT+ Áfa összegben, a közhiteles címregiszter kialakítása tárgyú pályázati felhívásra a Lounge-Infotér közös koncorcium miként nyerhetett, azonos-e a feladat az előzőekben említettekkel, vagy van-e tulajdonosi átfedés a két említett cég között?

A szerencsejáték piacon, mint ismeretes, a 2011. szeptemberében elfogadott módosítás után a szerencsejáték törvény értelmében novembertől csak központi szerverre kötött nyerőgépeket lehetett volna üzemeltetni (ha aztán a 2012. októberben elfogadott módosítás nem tiltotta volna meg a nyerőgépek kaszinókon kívüli üzemeltetését). A központi szerver az adatokat továbbította volna az adóhatóságnak, így téve átláthatóvá a működésüket és az adófizetést. A törvény meghatározta, hogy ki kaphat engedélyt a központi szerver üzemeltetésére, és ki végezheti ezeknek a szervereknek a minősítését. Ez utóbbira a 2012. júniusában módosított jogszabályi feltételeknek egyetlen cég, a HunGuard Kft felelt meg. Volt-e pályázati kiírás erre a projektre és azon kik indultak? „A vállalkozást 1990-ben alakította négy matematikus, azonban érdekes módon, nem sokkal a törvénymódosítást követően, 2011. decemberében új, 50 százalékot meghaladó szavazati joggal rendelkező tulajdonosa lett az addig nem különösebben magas profitot termelő cégnek, Csík Balázs személyében. Az új tulajdonos megjelenése már a törvénymódosítás után, de még az audit részletes szabályait tartalmazó, tehát a HunGuard Kft-t ténylegesen helyzetbe hozó végrehajtási rendelet megjelenése előtt történt.” (fortunaweb.hu) Csík Balázs vajon honnan és miként került a HunGuardhoz, éppen akkor, amikor az egyedüliként arathatott hatalmas összegeket a törvénymódosítást követően a szerverek minősítéseiI?

Igaz-e, a közműcégek számlaauditjára vonatkozóan, hogy a Németh Szilárd rezsigladiátor által beterjesztett módosító törvényjavaslatban foglaltaknak, egyedül a HunGuard Kft felelt meg, és hogyan volt lehetséges az, hogy a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) illetékeseivel nem egyeztették ezt a javaslatot, tán összefüggés van e között és a nyertes cég megfelelése között? A Népszabadság szerint valami van e mögött, a Német Szilárd fideszes rezsibirkózó előírásainak megfelelő úgynevezett számlatanúsítást a napilap felmérése szerint február végéig az összes nagy közműszolgáltató elvégeztette, mégpedig többnyire a HunGuard Kft-vel. Hogyan, miként lehetséges ez?

Nem állítottunk semmit ebben a cikkben, csak kérdéseket tettünk fel, minden esetben. Sőt, amennyiben ez a HunGuard Kft az egyetlen az országban, amely rendkívül bonyolult minősítési eljárásokra képes az ilyen ügyekben, akkor le a kalappal előtte. De ki fog a kérdésekre válaszolni? Tán a mindenkori törvényes felügyeletet ellátó ügyészség?