A pulpitusról körbenézve és köszöntve az egybegyűlt DK-sokat, lengtek a kis magyar és uniós zászlók. Egy büszke, de nem elégedett párt tartotta meg IV. kongresszusát.

A büszkeség oka, hogy az egy éve ilyenkor még némelyek szerint egyszázalékos szekt ma ott vagy az országgyűlésben, az Európai Parlamentben, a fővársi közgyűlésben, a kerületi önkormányzatok és megyei közgyűlések nyolcvan százalékában, egy kivéltelével valamennyi megyeszékhely önkormányzatában. Egy párt, amely három év alatt tíz százalékos erő lett, most még erősebben Orbán bukásáért fog harcolni.

Gyurcsány Ferenc 10 pontban foglalta össze a DK akaratát:

1. Vér nélküli rendszer- és kormányváltásra van szükség!

2. 2016-ra el kell érni, hogy előrehozott választások legyenek!

3. Keleti nyitás és hintapolitika helyett nyugati orientációt!

4. a Fidesz-rezsim és korrupt alakjainak, oligarcháinak elszámoltatását!

5. Újra szabad egyházalapítást!

6. Tisztességes, politikai nyomástól mentes bíróságot, ügyészséget, médiát!

7. Szabad civil társadalmat!

8. Független antikorrupciós bizottságot a politikusok elszámoltatására!

9. Új alkotmányt, több népképviseleti joggal, népszavazási lehetőséggel!

10. Új szociális és gazdasági szerződést a szegénység visszaszorításáért a pártok, a szakszervezetek, kamarák részvételével!

Ez tehát a kiindulási pont. Az 1989-es, ma is történelmi és csodálatos rendszerváltáshoz azonban már nem lehet visszatérni. Nem lesz elég egy gombot újragombolni. Másik kabát kell, amely még melegebb, még biztonságosabb és begombolható.

Támogatjuk a civil tüntetéseket, ugyanakkor a DK nem támogatja az anarchiát, a pártok elutasítását. Szabadság nélkül nincs demokrácia, demokrácia pedig nincs pártok nélkül.

A Demokratikus Koalíció szerint minden, esetleg széttartó üzeneteket megfogalmazó demonstráció mögött közös az akarat: a bűnös, nemzetpusztító Orbán Viktornak és maffiakormányának mihamarabb mennie kell. Ez az ország nem bír ki még négy ilyen évet. Hát akkor, cselekedjünk!