Az ötös számú párttagkönyves tárt karokkal várja Vlagyimirt. Nyílt levelet írt a Budapestre látogató Vlagyimir Putyin orosz elnöknek Bayer Zsolt, a Magyar Hírlap újságíró-publicistája. Ha megrendelésre írta, akkor szégyellheti magát, ha pedig magánemberként, afölötti örömében, hogy minden oroszok Vlagyimirovicsa beugrik pár órára nagy dolgát végezni, akkor még inkább!

Bayer eldicsekszik azzal, hogy ő bizony járt már orosz földön, nem is akárhol, mondja, hogy kedvében járjon a volt KGB-s, vadászó nagyágyúnak, megemlíti Szibériát is. Persze elővezetésként felsorolva az orosz irodalom klasszikusait, elfeledkezve arról, hogy minden oroszok elnöke többre becsüli a harcművészeteket a könyveknél. De hát Bayer mikor fitogtassa jártasságát az orosz bánat írásba foglalói körében, ha nem most, amikor Putyin villámlátogatást tesz, a hozzá képest legfeljebb ministránsként őt másoló követőjénél.

Szépírói próbálkozásában, melyben levelét elővezeti, csak úgy vibrál az orosz nagyság, sejtetve azt, hogy hozzá képest milyen aprók vagyunk. Aztán jön csak a tisztelt elnök úr. Ahogy kell, nagybetűvel minden egyes szó, mert kijár ez az emberi méltóságot olykor sárba tipró orosz elnöknek. Kijár ez Berlusconi barátjának, akit a mi kormányfőnk is annyira kedvel. Persze ilyenkor nem illik felemlegetni semmi dehonesztálót, nem való célzásokat tenni polónium 210-essel történt emberölésre sem, meg holmi monostorra, ahol az ember fia képes lenne bezárva tartani feleségét. Hogy is jutna Bayernek eszébe ilyesmi.  

Isten hozta elnök úr, hízeleg Bayer, miközben kijelenti, hogy Európa amerikanizálódik, és naná, hogy az oroszoknak van igazuk. Az állatozó, orgoványi erdőző, még Navracsics által is vaskosan kritizált ötös számú párttagkönyves nyílt levelében nem tagadja meg önmagát. A radikális jobboldalhoz húzó most bepuszil rendesen Putyinnak. Ismétlem, mindegy is, hogy megrendelésre teszi-e, vagy önszántából. Kaméleon természetét sem tagadja meg, ír, mint szokott, a mindenkori széljárásnak megfelelően!