|
|
|
Tweet |
|
|
|
|
Ha ellenfelemet a történelem poklára, szemétdombjára kívánom, akkor részt vehetek-e bármilyen formában az ő viselt dolgaiban? Mi a dolgom vajon azzal, vagy azokkal, akit és akiket ellenfeleimként számon tartva úgy ítélek meg, hogy át kell lépni rajtuk, mondjanak bármit. És amit tesznek, azzal mit kell kezdenem?
Tökölünk még, vagy teszünk is végre valamit. Dumálunk továbbra is, orrba-szájba magyarázva bizonyítékainkat vereségeinkre, vagy kilépve az ördögi dumakörbõl, végre lépünk is egyről a kettőre. Megfontoljuk-e, hogy bojkottáljuk minden olyan lépését ellenfelünknek a jövőben, melyben bármilyen szerepet is szánna nekünk, annak tudatában, hogy csak látszat, alibi elvárás a jelenlétünk, a hátunk mögött úgyis kiröhögnek bennünket.
Lesznek-e majd hiteles személyiségeink, kiken nem talál majd fogást a populista jobboldal, sem választási, sem köztes idõszakban, mert nem csak tisztességesek, de annak is látszanak, emberközelből is. Fogjuk-e magunkat továbbra is önfényezéssel hirdetni, hogy itt, meg amott jelenünk meg és írásainkat kérjük terjeszteni, meg kitelepüléseinken nehogy azt higgye bárki is, hogy nem voltunk ott személyesen.
Kordont csak Orbán bonthat? Csak ő nevezhette "milliárdos exkommunista nómenklatúrának" ellenfeleit? Csak Orbán tehette meg azt, hogy nem bánt kesztyűs kézzel politikai ellenfeleivel? Mit tehet a mai ellenzék a mostani helyzetben? Nyugodjon bele, ez van, ezt kell szeretni alapon? Vagy mosolyogva vegye tudomásul, hogy kutyába se veszi a hatalom? Azt mondja Vágó István, hogy „ha a demokratikus ellenzék áprilisban bojkottot hirdetett volna, a választók zöme ezt egy lesajnáló kézlegyintéssel intézte volna el, és ma kb. így nézne ki a parlament összetétele: Fidesz 70%, Jobbik 20%, LMP 10%.” Az említett arányok mivel rosszabbak a mostaninál? Számszakilag biztos, de érdemi politikai befolyás tekintetében?
Ha nem elfogadható a bojkottja ennek az orbáni rendszernek, látványosan világgá kürtölve, hogy „ezekkel” nem lehet és nem is érdemes együttműködni, akkor mit tehet a mai ellenzék? Azt, amit eddig? Annál bármi jobb megoldás lehet, még a bojkott is. Minden tiszteletem a minapi írásomban említett Krémer és Niedermüller vitában elhangzottak képviselete, vagy akár Bartus és Vágó reagálása iránt ebben a témában. De ha már egyesek a bojkottal kapcsolatos véleményemet ekézik, akkor ajánlom figyelmükbe az Eötvös Károly Intézet tárgyban tett sorait.
Bojkott, vagy részvétel. De messze nem csak a választásokról van szó. Hanem ennek a mostani rendszernek bármely megnyilvánulásában való részvételről. Ha a mostani ellenzék nem tartja Orbán Viktor Mihály által megtestesített hazai állapotokat alkotmányos demokráciának, akkor ne is vegyen abban részt. Ennek tisztázását kell mielőbb végrehajtani!
Hogyan s miképp tudja az ellenzék kinyilvánítani, hogy ami itt van, az minden, csak nem alkotmányos demokrácia? Bármilyen megoldás csak jobb lehet, mint az eddigiek! Ebben, a nyilvánosság elől is egyre inkább elzárt parlamenti munkában való részvétel megtagadásával kellene kezdeni a demokratikus ellenzék részéről a bojkottot. Mert ebben az illiberális rendszerben amúgy sincs semmi értelme jelenlétüknek! A bojkottot világgá kürtölve nagyobb eredményt lehetne elérni, mint ezzel a mostani jelenléttel!
|
|
|
|