Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet közleményében felvetette, hogy a demokratikus ellenzék fontolja meg az önkormányzati választás bojkottját. Már az áprilisi, országgyűlési voksolás sem volt sem szabad sem demokratikus - amúgy a DK azóta is ezt az álláspontot képviseli -, de a Budapestre szabott új választójogi törvény, és Orbán tusványosi beszéde épp elég okot ad arra, hogy a demokratikus pártok ne vegyenek részt a voksoláson. Ez lenne az a felkiáltójel, amely szerintük - és néhány, mérhető támogatással nem rendelkező párt szerint - a rezsimmel való szembenállás erős jeleként felhívná a világ figyelmét arra, hogy ami itt történik, az szembe megy minden európai értékkel.

A bojkott felvetése legitim vita. Orbán tényleg diktatúrát épít, beszéde nem volt más, mint fasiszta alapvetés. Nem véletlen, hogy a DK-n kívül számos elemzőnek, külföldi újságírónak is ez a jelző, vagy Mussolini és Gömbös neve ugrott be a miniszterelnök szavai hallatán. Bojkottnak azonban csak és akkor lehetne bármilyen értelme - de eredménye akkor is kétséges -, ha abban minden, a Fideszen és a Jobbikon kívüli párt részt vesz. 

Ez azonban nincs, és nem is lenne így. Az LMP természetesen ott lesz a szavazáson, tehát bármiféle bojkott, mivel nem lenne teljes körű, máris értelmetlenné válik. Ráadásul az ellenzék távolmaradása szavazói passzivitáshoz vezetne. Minden korábbinál alacsonyabb részvétel, a Fidesz szerint elmenekült ellenzék, minden testületben, faluban és városban, csak jobboldali képviselők ülnének - ez lenne a következmény.

Ráadásul a DK, az MSZP és az Együtt-PM nem arra szerveződött, mint párt, hogy ne képviselje saját értékeit, ne akarják jobbító javaslataikat megvalósítani. Egy párt indul a választáson, mert ez a dolga. A DK-hoz nem azért csatalkozott tízezer ember, nem azért vagyunk ott 750 településen, hogy aztán, amikor tenni kell, megfutamodjunk.

A Klubrádiónak be kellett volna zárnia azért, mert a médiahatóság elvette a frekvenciáit és folyamatosan vegzálta őket? Ellenkezőleg: tüntetést és gyűjtést szerveztek a rádióért, a sajtószabadságért, nemzetközi szervezetekhez fordultak segítségért. Nem visszavonultak, bezártak, hanem ahol és amennyire éppen lehet, képviselik a véleménynyilvánítás szabadságát.

MIért cselekednének máshogy a pártok? El kell indulni a választáson, és megnyerni, amit csak lehetséges. Ahogy Molnár Csaba mondta az ATV-ben, létrehozva a Nagy Változásig a szabadság új kis köreit. Minden egyes megszerzett polgármesteri, alpolgármesteri, képviselői, közgyűlési hely a demokratákat erősíti. Lehetőséget ad a helyi sajtóban a közvélemény formálására, a szabadság és a demokrácia hitének erősítésére, akár egy város, egy kerület, egy falu irányítására. Ha nem indulunk, az is elvész, ami eddig megvolt.

Budapesten ma három kerületben van demokrata polgármester. Az EP-választás eredményei alapján ez a szám október 12-ére 8-9 is lehet. Ott kéne hagyni több százezer, a demokratikus pártokra szavazni akaró polgárt? Nem érdekel minket a véleményük? Nem hagyjuk, hogy bizalmat adjanak, és mi cserébe ne adhassuk a változás reményét? 

Ha a három ellenzéki párt közül csak az egyik kihátrál egy bojkott miatt Wittinghoff Tamás mögül Budaörsön, akkor fideszes polgármestere lesz az egyik legsikeresebb magyar városnak. Miért nem inkább segítjük az összefogással és az indulással Wittinghoffot, aki remek irányítója Budaörsnek?

Ha el akarjuk takarítani Orbánt és csapatát - márpedig ezt akarjuk -, ahhoz nem ez az út. Mindannyiunk érdeke, hogy ez a rezsim ne tudja kitölteni a négyéves mandátumot, amelyet antidemokratikus módszerrel kaparintott meg. Az ország nem bír ki még egy ilyen rettenetet, amely szemmel láthatón még fokozódik is. Ahhoz azonban más típusú, civilekkel kiegészített elllenállásra lesz szükség. Ha 2010-hez képest több helye lesz az önkormányzatokban a demokratáknak, az is gyengíti a rendszert. 

Aztán megyünk tovább, ahogy rendeltetett.