Nem nagyon látni még hol lehet a kijárat, ebben az évek óta tartó eljárási útvesztőben. A tájékozódási pontok is ide - oda vezetnek.
Ha a bírói engedélyhez kötött titkosszolgálati eszközök felhasználására azért kerül sor, mert például terrorcselekmény megalapozott gyanúja miatt védeni kell az adott intézményt, akkor hiába keletkeznek a célhoz kötöttségtől eltérő adatok, azt csak akkor lehet felhasználni az adott ügyben, ha arra ismételten megkérik az engedélyt az illetékes bíróságtól! A példával csak azt szerettem volna érzékeltetni, hogy ez bizony az UD Zrt ügyében-mármint a bírói engedély utólagos, ismételt beszerzése- a hírek szerint elmaradt. Hogy gondatlanságból-e, vagy szándékosan, azt döntse el az olvasó. A rendőrségi nyomozás ügyészi felügyelet mellett folyt! A nyomozást felügyelő ügyész nem adott utasítást a titkosszolgálati eszközök során beszerzett adatok felhasználására, ismételten un. bírói engedély beszerzésével! Vajon miért nem?
A hírek szerint a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szakértőjét-érthetően elfogultság miatt- kizárta az ügyészség a korábbi nyomozásból. A rendőrség ezt követően a bizonyítás érdekében újabb szakértőt kellett volna, hogy kirendeljen, de erre nem került sor. Vajon miért nem? A nyomozást felügyelő ügyész, aki az elfogultság miatt helyesen döntött az NBH-s szakértő kizárásáról, vajon miért nem adott utasítást egy újabb szakértő kirendelésére? Csak találgathatunk. Nincs ma Magyarországon olyan hatóság, vagy hivatal, szervezet az ügyészségen kívül, aki jogosult lenne ezeket megkérdezni! Ha egy hierarchikus szervezet saját magának tesz fel ilyen kérdéseket, akkor a választ előre tudhatjuk.
A házkutatás során lefoglalásra kerültek az UD Zrt-től különböző különleges, megfigyelésekre is alkalmas eszközök, melyekről a szakértő már a nyomozás korai szakaszában megállapította azt, hogy titkosszolgálati eszközöknek minősíthetők! Például farönkbe rejtett videó kamera vevőegységgel, mobil helymeghatározó eszköz, részegységekkel, rádióvevőkkel. Mégis, csak és kizárólag arra irányult e tekintetben a nyomozás, hogy jogszerűen birtokolhatják-e ezeket az eszközöket, vagy sem. De a fokozott ügyészi felügyelet a nyomozóknak nem adott arra utasítást- a rendelkezésre álló információk szerint (internet, média, stb)- hogy vajon azokat mire használták, mikor és ki, vagy kik ellen , illetve mire , vagy kikkel szemben kívánták felhasználni?
A lényeg tehát. Gondatlanságból, vagy szándékosan mulasztottak-e az illetékesek akkor, amikor alapvető nyomozati cselekményeket nem hajtottak végre? A nyomozást felügyelő, szakmailag vértezett ügyészséget vajon mi késztette arra, hogy sem a célhoz kötöttség érdekében, sem az igazságügyi szakértő kirendelésében, sem pedig a házkutatás során lefoglalt tárgyak felhasználását illetően, a hírek szerint nem tette meg a büntetőeljárásban a bizonyításhoz elengedhetetlenül szükséges nyomozási cselekményeket, illetve arra nem adott utasítást! Ezekre a kérdésekre az ügyészségnek válaszolnia kellene.
"A Legfőbb Ügyészséget egykor képviselő Kovács Attila (Laborc Sándor egy levélben bepanaszolta az UD-ügy nyomozását felügyelő ügyészt a legfőbb ügyésznél, Kovács Attila ezért vett részt a Fővárosi Főügyészség sajtótájékoztatóján) egyenesen úgy fogalmazott: az ügy egyik - és talán legfőbb - tanulsága, hogy olyan feljelentést kell tenni, ami tényekkel és bizonyítékokkal kellőképpen alátámasztott! Az NBH-nak minden eszköze és lehetősége meglett volna arra, hogy ilyen feljelentést tegyen." Népszabadság 2009.07.31
De ebben az esetben az ügyészségnek a feljelentés kiegészítését kellett volna elrendelnie a hiányos adatok pótlása céljából és így elkerülhette volna a látszólag frappáns, de valójában semmitmondó, utólagos magyarázatot arról, hogy miért is utasították el a feljelentő panaszát!
Pihentetőül csak annyit, hogy két rendőr ellen is indult büntetőeljárás, akik hivatali helyzetükkel visszaélve különböző személyek híváslistáit kérték le jogosulatlanul, mely híváslistákat aztán a hatóságok az UD Zrt székhelyén találták meg a hírek szerint. Mostanáig tart az UD Zrt ügyeinek hullámverése. Ki hazudott és ki nem, ez most a sláger. Korábban Dávid Ibolya kitartott amellett, hogy az „UD Zrt. működése fekete munkák sokaságáról szólt”, azonban „a kényesebb ügyeket nem dokumentálták”. Hogy mire gondolhatott az MDF volt elnöke, ki tudja. Talán az OTP vezérre, akinek az UD Zrt egyik vezetőjével történt telefonbeszélgetésének hanganyagát az elnökasszony letette a bankár íróasztalára. Az évekkel ezelőtt történt tárgyalás során az MLSZ elnök azt állította, hogy „Dávid Ibolya hazudik, amikor azt mondja, hogy nem történt zsarolás ”. A minap megtartott tárgyaláson Dávid Ibolya nevezte „tömény hazugságnak” mindazt, amit Giró-Szász András mondott, fenntartva korábbi állításait.
Mégis kinek az érdeke? Kinek fűződhetett érdeke ahhoz, hogy az MDF eltűnjön a politika színpadáról és szavazótáborának egy részét magához édesgesse? Eltűnt a MIÉP, a Torgyán féle Kisgazdapárt és az SZDSZ is. Mégis kinek az érdeke? Kinek az érdeke, hogy a baloldali ellenzéket felaprózza, szétforgácsolja, megossza? Mégis kinek az érdeke, hogy az önkormányzati választásokat megelőző napokban úgy ossza a lapokat, hogy azokból mindenféleképpen a baloldali ellenzék kerüljön ki vesztesen? Vajon ki lehet az osztó?
Október 12-én, egyszer s mindenkorra ideje lenne végre leleplezni a cinkelt lapokkal játszókat! A feladat egyszerű, nem rájuk kell leadni szavazatainkat!
