Megy a levesbe fiam, az lesz aztán a fincsi ebéd, mondta nagyanyám, amikor agyba-főbe dicsérte a fazékba való lábasjószágot. Levese talán az egyetlen, amit nem lehet elrontani. Tartása körültekintést igényel, mert akár a hatméteres kerítést is átrepüli, hát még a kisebbet. Az se izgatja igazán, ha a kerítés teteje még meg van toldva bármilyen szúró-vágó kiegészítéssel, úgy átrepül felette, mint a sicc.

No persze kerítés is több féle van. Az a natoféle melynek építését már megkezdték a déli határon, mélyen a földbe ásott lesz, a róka sem tud alatta kotorni, no meg alagutat sem lehet alatta fúrni. Beton alapokon fémötvözet, ha az afganisztáni katonai objektumok őrzésénél megfelelt, akkor továbbfejlesztett változata itt is jó lesz arra, hogy ne csak magunkat védjük vele, hanem Európát is. Mint régen , amikor a törököket is megállítottuk, igaz nem kerítéssel, de az mindegy is, a lényeg, hogy már akkor is megvédtük Európát, megtesszük most is, jó, ha észben tartják ezt Brüsszelben, amikor az Orbán kormányt megítélik, mondanák a jobboldali populisták. 

Előítéletes nemzet vagyunk, történelmi tapasztalataink is azzá tettek minket, nem csak nyelvi zártságunk, vagy multikulturális átjáró ház adottságaink. Így aztán nem kell azon csodálkozni, hogy erőből, izomagyúságból ítélünk meg sok mindent., vélt, vagy valós sérelmeinkkel együtt.  A másságot is, meg azokat, akik másként gondolkodnak gyöngytyúkokról, kerítésekről, menekültekről. Az ország felcsúti vezetője is példát mutat magatartásával, itthon és külhonban is. Hiszen a harcosságot, a szabadságharcot, a nem hagyjuk magunkat szlogeneket inkább részesíti előnyben, semmint a békülékeny hangot, a tolarenciát. A melldöngetés, a dölyfösség, a kivagyiság inkább jellemző rá, mint a szerénység, a tőle eltérő vélemények befogadó elemzése és tisztelete.

Így aztán könnyen megeshet, hogy ebben az előítéletes állapotban félreértünk, félrenézünk és félremagyarázunk dolgokat, személyeket. Jóvátehetetlen szarvashiba ez, elévülhetetlen baklövés, sőt adott esetben több is annál, bűncselekmény is egyben. Mint ez a mostani szegedi történet is. Volt már ilyen, nem oly régen. Ávós, üvöltötték az eszementek, és már fel is koncolták a szabadságról alakulatához visszatérő kiskatonát, a közelmúltban pedig, 2006-ban, amikor a kerítésbontó ellenzéki vezető és csapata által felhergeltek, törni - zúzni kezdtek a televízió székháza előtt. Most Szegeden is, erről az előítéletes tőről fakadt az ocsmány tett, a hitvány, aljas elkövetés.

A szegedi egyetemista lánynak eltört az arccsontja, lemezzel kell pótolni majd, írta a Délmagyar. A történet, a fotókkal együtt, közismert. A szombat éjjel brutálisan megvert áldozatról készült sokkoló felvétellel kértek segítséget a Facebookon a tettesek felkutatásához. Nem szeretnék a szemtanúk szavaiban kételkedni, hogy az elkövető feketeruhás volt meg kopasz is és kigyúrt. Többen is voltak a támadók, de aki az egyetemista lányt megütötte az csak egyikőjük volt a sok közül. Felhergeltek, levesbevaló baromarcúak gyülekezete, a hergelő előítéletesekkel együtt mindannyian felelősek a tettért. Vannak, akik csak részesként, de felelősek!

Orbán és kormánya teremtették meg a közhangulatnak azt az alját, amely bűzlik a romlott nemzeti érzelemtől, amely ürüléke a nemzeti hitvallásnak, amely nem ismeri az emberi méltóság tiszteletét még nyomokban sem. Nekiestek az egyetemista lánynak csak azért, mert az barátja védelmére kelt, akiről az izomagyú, magukfajta szellemi rövidlátók azt hitték, hogy olyan menekült ő is, mint akiktől a regnáló kormány szerint minden áron meg kell védeni hazánkat. A másságot akarták támadni ezek a semmirekellők, az ellenséget látva benne, azt, aki nem olyan, mint ők! Rohadék söpredék, feltüzelt gané népség, egy olyan rendszerrel a hátuk mögött, melynek tagjai a legcsodálatosabb beszédeket tartják, miközben a legmocskosabb dolgokat művelik! S lám, íme az eredmény! Levesbe velük, mindnyájukkal, és egyék is meg, amit főztek maguknak!