Eltűnődtem.

A technika fejlődése megállíthatatlan, a háromdimenziós kép már a lakásokban van, már csak egy bolhaugrás a szagok közvetítése, mecsoda beláthatatlan perspektíva!

 

Gondoljunk csak egy szagos parlamenti közvetítésre – szirénázva rohannának a szippantók a Kossuth térre.
Lehet, a következő szombat esti lázálmon a művésznő és partnere már Nagy Kriszta Tereskova halhatatlan dalára mennek el/táncolnak majd, miközben az illattól elbódított jómunkásember otthon hörög a fotelben, mint a nagypapa, akitől elorozta unokája a vastüdőt és eladta a MÉH-ben: Hrrrrrrrrrr! Ne fürgyél le!  

 

Van még egy-két hír, több hírré turbózott semmi, ellenben ami minket érint és magas a hírértéke, azt eltettük jobb időkre, azt majd megírják egyszer a történészek – minek kapkodni?
Szóval, az a helyzet, hogy az Unió leállította a támogatások kifizetését, mert nem tetszik neki az elosztás módja, és ameddig nem vitatjuk meg velük (értsd: nem teljesítjük a követelményeket) addig se pénz, se posztó, csak a prosztó.
Hát minek erről beszélni, hiszen nem szorulunk mi rá az Unióra, mely csak kilencvennyolc százalékban finanszírozza a teljes magyar magán és állami beruházási piacot, nem adnak pénzt, hát nem adnak, ő bajuk, - majd jól szégyellhetik magukat!

A mi Viktátorunk majd belenyúl a zsebedbe és kivágja a hiányzó összeget, mint Szilárd bá a parti végén a piros hetest, diadal és győzelem - rekontrával négyszeres pénz, ha jól emlékszem…
Megmondta a veréb is a macska szájában: nem kell beszarni, magyarember lyukas gatyában is megél!
Vagy éhendöglik, de akkor már mindegy neki, halott ember nem pofázik, a mi politikai osztályunk kamrájában meg úgyis ott lógnak a méretes kalbászok, sonkák, zsírosbödönben a zsírba fagyasztott sült libacombok, lakások, vadászházak, miegyebek – nem ők lesznek az áldozatok, erre vegyél nyugodtan mérget!

 

Az intézkedés ideiglenes, habár ha az ember az Hazánkban Ideiglenesen Állomásozó Szovjet Csapatokra gondol, akkor kicsit elbizonytalanodik.
Persze lehetett erre számítani, hiszen pénzről beszélünk, és aki nem tudja, hogy a pénz – erő, az azt se tudja, hogy mit is jelent valójában a centrális erőtér.
Elárulom neked: itt még a gyereked zsebpénze felett is a Vezér fog diszponálni, ha akarja, hát elvonja, oszt hallgathatod a srác nyekergését, hogy nincs miből hambucit venni – de hát lassan úgyis időszerűvé vált a családnak visszaszokni a zsíroskenyérre, nem igaz?

Hogy mennyi idő alatt törik meg a magyar kormány, az titok – de gyanítom, hogy igen hamar, hiszen itt ezermilliárdokról – költségvetési szempontból nagyonis értelmezhető nagyságrendről van szó, nem egy műkörmös porcelán-szettjének áráról.
És nem csak pénzről, ennél sokkal többről.
Ha nem ad az Unió, akkor nincs beruházás, mert a cégek nem annyira tőkeerősek, hogy hitelezzenek a magyar államnak, amelyik meg annyira tőkeerős, az meg nem hülye, hanem multinacionális vállalat, a maga kemény pénzügyi szabályaival.
Ha megáll a beruházás, akkor megáll az élet, a cégek elküldik dolgozóikat világgá, a félkész beruházások ott rohadnak rakásra, folytatni őket plusz költség, a Magyar Hülyeség Emlékművei lesznek, mint a Tüskecsarnok, meg a magyar egészségügy állapotát szépen leképező kórház-váz a Jahn Ferenc Kórházban.

Nemutolsósorban előáll az az egyébként kívánatos helyzet, hogy  hazaffyas nemzeti burzsoáziánk nem tud tovább lopni, hivatástudattól áthatott köztisztviselőink hiába várják a korrumpát.
Asszonyaik otthon hisztériáznak, hogy Tonya, most miből vegyem meg azt a cuki kis Louis Vuitton táskát, amit kinéztem, megmondtam, hogy a lekötött pénzekhez nem szívesen nyúlok!
A melós meg hazaballag, és eladja a fűnyírót, úgyse lesz rá szükség, majd a család lerágja a füvet.

A magyar hivatalosságok szerint  Brüsszel csak arra kérte a magyar kormányt, egy ideig újabb költségszámlákat ne küldjenek. 
Tehát pénzt egyelőre valóban nem adnak, bár hivatalosan felfüggesztésről nincs szó.
Mindössze csak a víz alá nyomják a fejünket, de nem fojtanak a vízbe, majd csak úgy magunktól belefulladunk, vagy beállunk a sorba.
Ne legyenek kétségeink, be fogunk állni, mert nincs más választása szeretett Vezérünknek.
Két-három hónapot ki lehet húzni, de fél évet már bajosan, vagy csak irgalmatlan drágán, és a nép feledékeny és hálátlan, mint tudjuk.

Persze történnek megelőző intézkedések, a későbbiekben adóztatni fogják a temetéseket, az éhhalált és a fagyást is, de most csak a Nemzeti Alkoholstratégia megalkotása van soron, mint a hírek között olvashatjuk.
A stratégia az lesz, hogy a szeszt majd kizárólag a megbízható kezekben lévő Nemzeti Cefreboltokban lehet majd megvásárolni, depersze főzhetsz is magadnak pálinkát, és ha majd megvetted a lepárlókészüléked, utána természetesen azt is megadóztatja a Gondos Gazda, aztán majd ráfogja az Unióra.

Hát így valahogy - mindenesetre kellene neki egy új helikoptert venni, Ceausescu is helikopterrel menekült először, nem szégyen tanulni a dicső elődtől.
Reggel állítólag be akarják vetni a karhatalmat a Szabadság téren, mert ott szabad emberek azt csinálhatnak, amit szabad, de ráfeküdni a Horthy Magyarországához vezető útra, no, azt nem szabad.
Majd megszokjuk szépen lassan ezeket a dolgokat, mint a cigány lova az éhezést - az is, már éppen megszokta volna, mikor égnek rakta a patáit.
Mi is elindultunk a Fényevő Nemzet felé vezető úton…