Gyönyörű napsütés, zöld már minden, akinek van erkélye, terasza, már előhurcolta a bútorokat vagy levette róluk a védőtakarót, sőt, már ivott is egy-két nyugodt kávét a szabad levegőn.

A bagósoknak meg egyenesen áldás ez az időjárás.
Ha már úgyis olyanok, mint a másodrendű állampolgárok, akkor legalább tüdőgyulladást ne kapjanak a nyilvános megszégyenítés mellé, hogy kiteszik őket a lakásokból, irodákból, mint a macskát sétálni - sehol semmi európai humanizmus, sehol semmi kímélet.
Én már ebből levontam bizonyos következtetéseket az emberi természettel kapcsolatban, de be kell valljam, hogy amikor parttalan liberalizmusom és a büdös bagó találkozik, akkor azért az én elveim is zátonyra futnak, és nem érzem azt a mély felháborodást, mint egyébként, amikor az irodaépületek kapuitól félrehúzódó számkivetett páriák füstölgő bandáit szemlélem.

Szóval nyílnak a virágok, éled a természet, csak a magyar baloldal olyan, mint egyik ismerősöm kertje. 
Ő civilben esztergályos volt, de roppant büszke volt kertészeti ismereteire, és amikor kapott valakitől egy zacskónyi tulipánhagymát, akkor igen szorgalmasan elültette – minden hagymát fejjel lefelé, aztán várta a kikeletet…
Mi is várjuk a kikeletet, de talán nem ártana megnéznünk, hogy a mi tulipánhagymáink helyesen lettek-e elültetve.

A szocialisták elküldték világgá kampánymenedzserüket, aki miatt egyébként is rengeteg támadás érte őket, merthogy a delikvens a tuggyukkik közül kikerülő kettős állampolgár – mondjuk jeruzsálemi székely - volt.
Most egy csapással két legyet ütöttek – megszabadultak az izgága szakembertől, aki állítólag sokakkal összeveszett a kampány során, egyben remekül érzékeltették, hogy a politikusok a helyükön voltak, de a kampánymenedzser, ugye.
Azt ugyan nem tudom, hogy ha valaki drága pénzen felfogad egy szakembert egy feladat végrehajtására, akkor annak a munkájába miért kell belebeszélni – ha kőműves lennék és az építtető ott állna a malterosvödröm alatt és minden téglánál belepofázna a dolgomba, meglehetősen hamar bevakolnám az illetőt.

De mindegy, mostantól a kampányt maga Szanyikapitány fogja irányítani.
Ha azt nézzük, már akkor is megéri a döntés, ha a kampány kudarcot vall, mert kétségkívül olcsóbb az ő alkalmazása a feladatra, mint elődjéé, márpedig ha az eredmény ugyanaz, de a ráfordítás kevesebb, akkor máris megállapíthatjuk, hogy a hatékonyság növekedett.

Mindenesetre már csicseregnek a madarak, és ez optimizmussal tölt el mindenkit.
Fodor pacsirta is cizellált kicsit az álláspontján frakcióügyi kérdésekben, mondván, ha komoly felkérést kap, akkor pártja testületei megvitatják, majd felelős döntést hoznak.
Praktikus párt, ha leül a tagság egy sörözői asztalhoz, máris ott ülnek a testületek mind, meg a kongresszus is – ez persze nem zárja ki azt, hogy döntésképtelenek lennének, végtére is a liberális tradíciókat tartani kell, a kotta pedig ehhez a Brian élete című film.

Orbán viszont most, hogy sikerült a Szabadság téri emlékmű ürügyén flottafelvonulást tartania, átmenetileg megpihenhet – talán még Grazba is kiszaladhat kis gyógysimogatásra, hiszen a lelkiállapota most, hogy hátizsákja a Nemzeti Múzeum tulajdonába került, azért sokat javulhatott.
A Szent Szütyőt alán a koronázási palást helyén lehetne kiállítani, de előtte meg kellene szerezni még a Magasztos Sportszárakat a Zoknikkal is, melyekről a szagmintát hungarikumként egy üres pálinkásüvegben lehetne tárolni, a bűnügyi technikusok tudják ennek a módját.

Elspekulálgattam, hogy tulajdonképpen mi is a bajom Orbánnal?
Jó, utálom, mint Harangláb a kukoricagölödint, de ettől – elméleti síkon - még lehet, hogy az országgal jót tesz, már persze ha elfogadjuk azt is, hogy előfordulhat, hogy a Bálna a Közgáz elől szégyenében beleveti magát a Dunába.
Mert ugye az igaz, hogy Putyin egy önkényúr, de Obama sem kell, hogy minden döntéséhez engedélyt kérjen Amerika népétől, - egyszer megválasztották, négy évig ő mondja meg a tutifrankót, ha meg a Kongresszusnak nem tetszik, akkor ő is kerülgeti őket, mint Viktor Barrosót.

Mégis, legalább elméletileg ellenőrzi őt egy-két testület, melyek tagjait nem személyesen Obama vette meg két fületlen gombért meg három trafikért.
Ebben a berendezkedésben lehet érdekeket ütköztetni, az ország jövőjéről vitatkozni, mert Obama csak amerikai elnök, nem vajda, ami lényeges hatásköri különbség.
Szóval, ha Viktor véletlenül kormányzót csináltat magából, nekem semmi kifogásom nem lesz ellene, a nyakába akasztunk egy láncot, fejére tesszük Rákosi simléderes sapeszát, oszt kész is a kormányzó, lesz olyan szép, mint hajdan Ceausescu volt.

Ez is milyen érdekes - véreink a határon túl rettenetesen nehezményezték, mikor a Conducator elnyomta őket, ma viszont, mikor Vityka nyomja el az összes magyart, felettébb örülnek.
Pedig ha lenne bennük csepp ész meg némi következetesség azonnal felismernék, hogy a két uralom egy tőről fakad, de hát a magyar kultúrfölény nem minden területen nyilvánul meg egyformán - van, hogy a mackónak a Retyezátban több esze van, mint Orbán seggébe ájult véreinknek.

De ezek csak ilyen kesze-kusza gondolatok, nem is kell túl komolyan venni, inkább üljetek ki a teraszra, a kertbe, az erkélyre, a parkba, a játszótérre, menjetek sétálni, sportolni, játszani, nézegessétek el az unokákat, mert aki túl sokat szívja a politika áporodott levegőjét, az előbb-utóbb maga is hasonul azokhoz, akik miatt elkezdett lázadozni.
Úgyhogy megyek is kávézni, legyen kellemes a hétvége nektek is!

:O)))