Milyen felemelő aktus!
Szem nem maradt szárazon, a nemzet szíve együtt dobbant, harsontak a harsonák, masíroztak a zászlóvivők, csúcsra járatták a jelmezbált, de szép is volt!
Összeült a Magyar Országgyűlés, amely minden idők legegységesebb magyar társadalmát képviseli, mint ezt aztán a történések demonstrálták is.
Áder szerint április 6-án döntöttek a választók, az itt lévő 199 képviselő pedig jogot kapott arra, hogy megvitassa a nemzet ügyeit.
Mi ugyan eddig úgy tudtuk, hogy az országgyűlési képviselők dolga eldönteni a nemzet ügyeit, de valószínűleg nem értjük az Alaptörvényt, nem is csoda, hiszen a PISA-teszten éppen a szövegértelmezéssel van bajunk állandóan.
A köztársasági elnök szerint az AB döntése után senki sem kérdőjelezheti meg a választások tisztaságát és a kormány legitimitását.
A választások egyébként tiszták voltak, mint a patyolat, csak az a baj, hogy a fiúk éppen focizhattak, mikor a törvény betűje és szelleme közötti összefüggésekről esett szó, mert arról azért nem hallottunk, hogy bár intézményeiben demokratikus az ország, de facto mégis virágzó diktatúra vagyunk.
Persze lehet, hogy nem mindenkinek kedves a demokrácia, a birkanyájnak sem ez kell, hanem egy szamár a nyáj elejére, kolomppal a nyakában, meg Bodri és Vitéz, a két TEK-es, ha valamelyik birka megkergülne.
Áder szerint április 6-ával befejeződött a rendszerváltás, és most már jó lenne befejezni a múltról szóló vitákat - amelyek hátráltatták a jólét kialakítását is -, és a "szimbolikus ügyekben folytatott árnyékbokszolást".
Mondja ezt az a Fideszes, aki huszonöt éve a szimbolikus politizálásból él, merthogy a pártja és kormányai azon kívül, hogy nagyüzemileg rabolnak, máshoz nem is értenek.
Mióta ismerjük őket, hatalomra jutva két dolgot tudnak: zászlót lengetni és rombolni, no, meg a békétlenséget szítani, szembeállítani magyart a magyarral.
Szerinte a választók egyértelműen kinyilvánították, hogy a "szimbolikus ügyekben folytatott árnyékbokszolásból” nem kérnek többet.
Lelke rajta, de nagy a gyanúm, ha az ő családtagjait küldték volna a halálba, nem lenne ennyire megértő a szimbolikus ügyekkel kapcsolatban, és ha nem egy ázalékállat, mint például a Fidesz feledékeny zsidói, akkor ő is ott árnyékbokszolna, ahol a történelem meghamisítása ellen szálltak ringbe.
Az alaptörvény értelmében felkérte miniszterelnöknek Orbán Viktort, aki – mindannyiunk nagy meglepetésére - a felkérést elfogadta.
Úgyhogy ismét vízen az ország zászlóshajója, a Viktor nevű romboló – szegény Magyarország…
Aztán jött a rengeteg rettenetesenokos értelmiségi kedvenc gumicsontja, a képviselői eskü.
Mintha lenne annak valami jelentősége, hogy a képviselő felesküszik az aktuális alkotmányra.
Mintha ez lenne a helyzet lényegi eleme, holott az ország évek óta ezzel az irománnyal legalizálja a törvényeket, a bírósági ítéleteket, a közjogi rendszert, a választójogi törvényt, a kétharmadot – az egész orbáncirkuszt – mégis aggodalmasan borzonganak azon, hogy a baloldali képviselők leteszik-e az esküt vagy sem.
Le hát, hiszen ha nem teszik le, akkor nem képviselők, márpedig ha azt az utat választjuk, hogy parlamentáris eszközöket is igénybe véve próbáljuk megváltoztatni a választók véleményét, hogy életképes alternatívát lássanak bennünk, akkor a politikai csaták egy részét a Parlamentben kell megvívni.
Van más út is, de ahhoz fegyvereket kellett volna felhalmozni, lőszert, néhány láda kézigránátot, meg egy-kétmillió végtelenül elkeseredett és elszánt embert, de még utóbbiak sem állnak mögöttünk, ami azért hordoz magában megszívlelendő tanulságokat, ugye…
Ismét Kövér a házelnök, úgyhogy sok jóra számítani nem lehet.
Mindenesetre Bajnai, Gyurcsány és híveik már ott ülnek a szamárpadban, és még a héten találni fognak egy sarkot, ahová leszórhatják a kukoricát, melyre az engedetlenek térdepelhetnek.
D’Artagnan is elvolt hívei és ellenségei baráti táborában, Viktor adott neki dolgot, nehogy elunja magát, elküszködhetett Molnár Zsolt 1992-es kapucnis kísértetével, már csak ez hiányzott neki, mint libának a solingeni acélipar felvirágzása.
De az is lehet, hogy már Harkányba készült, már ha kapott oda egyáltalán meghívást – az is lehet, azt már az utódjának kézbesítették…
A legérdekesebb események azért a Parlament kapuin kívül történtek, ahol a Jobbik demokratikus csőcseléke megtámadta a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnökét, akinek az volt a bűne, hogy nem tetszett neki a Jobbik randalírozása, és ennek hangot is adott.
Hát, mit mondjak, le a kalappal az önuralma előtt.
Ott óbégattak a feldúlt spinkók vele, majd barátságosan megköpködték, - gondolom, apád-anyád idejöjjön, mondták neki, amiért ők a maguk részéről mindent meg is tesznek.
A hozzájuk hasonlóan ostoba és gusztustalan szerb nacionalistákban ehhez könnyen lelnek partnert, oszt lehet helyet csinálni, meg lakást, munkát adni a vajdasági magyaroknak is.
A malacképű honleányt Pásztor István helyében úgy vágtam volna pofán, hogy lenyeli a fütyülőt, és egy hétig őt forgatta volna a kereplője.
Aki a jobbikra szavazott, az ezekre szavazott, és aki a Fideszre szavazott, az is ezekre szavazott, merthogy a Kossuth téren annyi volt a biztonsági ember, hogy egymásba ért a csúnyájuk - Beszari király nem bíz semmit a véletlenre – de amikor választani kellett, az ország vendége helyett a szélsőjobbot védték azzal, hogy elfordították a fejüket.
Ennekutána azon bölcselkedni, hogy kell-e parolázni meg beszélgetni a neonácikkal - maga az értelmiségi elbutulás, a doktriner baromság szép példája.
Ezekkel nem beszélgetni kell, hanem igen törvényes keretek között el kell taposni őket, mert ők az ország szégyene, akik a Parlamentben üldögélve úgy-ahogy moderálják ugyan magukat, de ha kikerülnek a hétköznapi színtérre, azonnal lepattog róluk a kultúra vékony máza és előbukkan alóla a nyilas.
Azért volt egy pozitív fejleménye is a parlamenti nyitónapnak: az aktus tiszteletére remekbeszabott körhídra tett szert Selmeczi Gabika, így odalett a harcos dizájn, elvesztette piranhás báját – mellesleg sokat hozott rajta.
Azt ezidáig azért még a brit tudósok sem bizonyították, hogy egy mesteri fogmű az agyműködésre is pozitív hatással van, szerintem ne reménykedjünk.
Várjuk rezignált sóhajjal a fejleményeket…
:O)))
