Hogy a CÖF vezérkara kikből áll és azok egyénenként is milyen teljesítményt nyújtanak ebben a democsokráciában, ma már mindenki tudja. De, hogy mi a bajuk igazán az Európai Egyesült Államokkal, az csak most derült ki igazán. Nemzetállami jogokra apellálva szólították fel az Európai Bizottság új elnökét-miután gratuláltak megválasztásához-hogy szíveskedjék nyilatkozni az alábbiakra vonatkozóan: „az elmúlt időkben az Európai Unióban végzett munkáját értékelve bizonytalanok vagyunk abban, hogy Ön tud-e változtatni azon a felfogáson, amely a föderatív unió intézményi rendszerének mindenáron történő megteremtésére irányul”. Orbánra hajazva, az állami támogatások további csorgatásában bízva, adták elő azt, amit szeretett vezérük korábban már több helyen is elmondott.
A kormányfő lányának esküvőjén eltűnt mobiltelefon históriája is jól mutatja, mekkora fekália van a hazai közéletben, a kormányerők jóvoltából. Mert az egy dolog, hogy bírói végzés ellenére nem kérnek bocsánatot, nem mutatják be trafikmutyis papírjaikat, sem külföldi szállodaszámláikat, de hogy miként tűnhet el egy kormányfőnek, vagy akár lányának telefonja, azt már nem teszik közhírré. Csak DNS-eznek orrba, szájba, csókos médiakörítéssel védve támogatóikat, de a lényegről hallgatnak, minősített adattá téve azt, amiről már a fél város beszél.
Jobboldali populizátorok turmixolnak napi történéseket, egymásnak ugrasztva a másként gondolkodókat. Pásztorkodva dekáznak, tartva attól, hogy végzetes vereséget szenvedhetnek az önkormányzati választásokon. Nem elégednek meg a minden szentnek maga felé hajlik a keze törvénymódosító bűvészmutatványaival, még kéjelegnek is a miskolciak nyomorúságos helyzetén, azt kihasználva. Bizonyítja ezt, hogy a kisebbséget korábban állatozó, ötös számú párttagkönyves CÖF élenjáró, hirtelen mekkora jogvédővé vedlett.
A fideszalapító által leállatozott cigányok ma már sokszor erősebb hevülettel támadják egymást, mint azokat, akik kétmillió forintért cserébe el akarják zavarni őket lakhelyükről. Magukat filozófusnak nem minden alap nélkül gondoló és mondó betelepült válik hirtelen kisebbségi szószólóvá, ekézve a nyilvánosság előtt azokat, kiknél többet senki sem tett a cigányokért ebben az országban! A cigány értelmiség java közben szemérmesen hallgat. Saját pecsenyéjük sütögetése közben nem érnek rá sorstársaikkal foglalkozni. Aki pedig megszólal, azt a hőbörgő alsó réteg elítéli, nem is akármelyik netoldalon.
Ha pedig a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) „csekély hasznosulású” , és egyháznak nem, csak egyesületnek jó vallási szervezet, akkor mitől jó egyháznak a Szent Margit Anglikán Episzkopális Egyház, a maga maroknyi hívével és turista programjain kívül, fel nem említhető hitéleti munkásságával, vagy akár a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Ortodox Exarchátus, tucatnyi hívével, mondja meg már valaki, az isten szerelmére.
Szarcsimbókok mindenütt az országban. A pávatáncos politikai hazárdjátékát, mérhetetlen, egész Európában bűzt árasztó, palira vett illiberális ország meccsét vajon meddig játszhatja még? Agymosott állampolgárok további zsibbasztását, populista hipnózisban tartását, nemzeti kivagyiságát vajon meddig tűri Európa? Kilencvenháromezer négyzetkilométeren máskor, korábban is voltak errefelé gondok, még nagyobbak is. De ennyi hulladékot, szarzsákot, szarcsimbókokkal együtt, mint mostanában, még nem hordott hátán a jó édes anyaföld!
