Merthogy a gazdag Lázár észre se vette a szegénységet, vagy, ha észre is vette, nem törődött vele.

Felmerül a kérdés persze, hogy vajon a szegény mindenképpen nyer egy társasutazást az Ábrahám Tourstól?

Ugyan, ahogy nincs az a rakott szekér, melyre egy szalmaszál még ne férne, úgy nincs olyan szegény se, akinél nyomorultabb ne lenne - így aztán igazán oda kell figyelnie az utazásszervezőnek, hogy reménybeli utasának legyen vízuma a boldog örökkévalóságba...

Merthogy nem érdem sem a szegénység, sem a gazdagság, az érdem az, ha valaki észreveszi a más ember baját.

Ha nem, megy a pokolba és ott szadista ördögök fogják megfőzni őt, miközben vasvillákkal szurkálják a feneküket.

A mi Lázárunk jelenleg éppen ide tart, de hát még olyan fiatal, van még ideje a megjavulásra.

Elnézegettem tegnap a sajtótájékoztatóját, meg kellett állapítanom, hogy a miniszter üdítő kivétel a jobboldali politikusok egyhangú és elszomorító táborában - nem sok hasonló van arrafelé.

Ezért aztán nem túl nagy kunszt kilógni közülük, és mégis - azt hiszem, hogy Lázár egy, a jelenlegi suttyóknál sokkal magasabb színvonalú társaságból is kiemelkedne.

Látszik rajta, hogy az óvodában nem a töpörtyű volt a jele, róla el lehet hinni, hogy jogvégzett ember.

Tud beszélni, érvel, nem menekül a problémák elől, mer nemet mondani és mer szembetalálkozni a valósággal, ami nagy politikusi erény.

Nem él a saját maga gyártotta álomvilágban, a munkában hisz, a szorgalomban, a tervezésben és a szervezésben, a realitásokban és a fejlődésben - más kérdés, hogy a közeg, melyben él, mennyire ad lehetőséget számára elképzelései valóra váltásához.

Szerintem alig-alig, de ez nem veszi el a kedvét, próbálja tenni a dolgát.

Azt mondta egy interjúban: ameddig a miniszterelnök és környezete futballt néznek, én dolgozom - így mindenki jól jár.

Azt is mondta, hogy nem klubtag sem Ibizán, sem a futballstadionok páholyaiban.

Igaz, azt is mondta régebben, hogy akinek nincs semmije, az annyit is ér, ami nem volt bölcs dolog tőle, pedig lehet, hogy csak a törekvés hiányára próbált utalni, de a mai politika világa alkalmatlan arra, hogy az ilyen megnyilatkozások valódi értelmét kihámozza.

A mai magyar politikában egy rossz megfogalmazás a politikus saját nyakára hurkolt kötéllel egyenlő.

Hogy miért vállalja ezt a munkát?

Mert nincs más lehetősége.

Ha politikus - és mondjuk jobboldali politikus - szeretne lenni, akkor azokhoz a körülményekhez kell igazodnia, melyek adottak.

Márpedig ma Orbán adott a jobboldalon, megkerülni őt csak jobbról lehetne talán, és nem hiszem, hogy Lázár alkalmas lenne erre - nem egy turulimádó fajta, még egy ócska tarsolylemeze sincs.

Lássuk be: ha ma a kétszáz méteres mellúszást egy pöcegödörben rendezik, akkor hiába vágyakozik ő kristálytiszta medencére, neki ott kell úszni, legfeljebb kerülgetnie lehet a darabosát.

Hogy híveire ráhozzam a sikítófrászt, megkockáztatom: ha a körülmények kedvezőbbek, ő lehetne a jobboldal Gyurcsánya.

Amennyivel retorikai képességei rosszabbak, annyival jobb a szervezésben.

Még abban is hasonlítanak, hogy mindkettő útjában a pohos diktátorocska áll, akinek gátlástalanságával, mohóságával, populizmusával nem tudják - és talán nem is akarják - felvenni a versenyt.

De Orbán után - történjen vele bármi is, hálistennek - Lázár esélyes utód, mert a pályán jelenleg a grundfocisták dominálnak, és ennek mindenképpen vége lesz egyszer.

Anno a Rákosi-kor befejeztével is előtérbe került a tudás, a képzettség és az értelem, a hősi idők primitív harcosait nyugdíjba küldte a történelem.

Azt remélem, hogy most se lesz másként, csak a nyugdíjból majd valamelyik büntetésvégrehajtási intézetben spejzolhatnak korunk nagyágyúi.

Lázár sznob, a nevetségességig.

Ahogy odatörleszkedett az arisztokrácia maradékához, az felettébb vicces volt, de míg Orbán a mai napig nem veszi észre, hogy mennyire rosszul áll rajta Puskás sportszára, addig Lázár tanult a tervezett libamészárlás elleni felhördülésből.

A politikus egyik legfontosabb erénye pedig a tanulási és korrekciós képesség.

Viszont oda lehet állítani bármelyik európai politikus mellé, nem kell attól tartani, hogy nevetségessé válik, vagy nevetségessé teszi az országot, nem nyalja végig a női politikusok kezét ujjhegytől hónaljig, tud viselkedni.

Szerintem legalább annyira fontos, hogy a magyar jobboldalnak legyenek európai színvonalú politikusai, mint a baloldalnak, igaz, errefelé már az is előrelépésnek számítana, ha a baloldalnak egyáltalán politikusai lenének.

Ha egyszer szóba kerülhet a zsigeri gyűlölködésen túl valódi párbeszéd a két oldal között, akkor ahhoz hozzá hasonló politikusok kellenek.

Persze, ehhez ellen kell állnia a pénz csábításának, lehetőségei korlátlan kihasználásának, szóval, kísérletet kell tennie arra, hogy erkölcsös legyen.

Nem könnyű feladat a mai világban, a mai Magyarországon, de nem is megoldhatatlan.

Hát, majd kiderül, én drukkolok neki, mégiscsak jobb, ha egy versenyben egy másik versenyzővel szemben kell teljesíteni, mintha egy falka hiéna csorgatja a nyálát a másik térfélen.

Nagyon kellenének ennek az országnak tisztességes politikusok, mert a mai magyar politikai elit csak kiábrándítja az embereket a demokráciából.

Hát, majd meglátjuk...

:O)))