Májusban kezdi tárgyalni a 2016-os költségvetést a kormány.

Kezdhette volna tárgyalni januárban is, éppen ennyi erővel, de nem, mert most kell a népet nyugtatgatni, lecsitítani, nem októberben.

Valahogy ki kell húzni nagyobb balhé nélkül a nyár elejéig, nehogy elszabaduljon az elégedetlenség.

Ehhez pedig ígérgetni kell vadul, mert az ígéreteket szereti a magyar.

Hát akkor tegyünk hangzatos ígéreteket, vakulj paraszt!

Varga Miska mindjárt neki is látott a feladat végrehajtásának és boldogan ecsetelte, hogy a 2016-os büdzsé az adócsökkentések költségvetése lesz.

A magyar gazdaság teljesítménye az elmúlt években látványosan javult, így érdemes elgondolkozni a megtermelt javak elosztásán.

Az államadósság mértéke még mindig magas, de csökkenő pályán van.

Varga szerint ezek azok a kiindulópontok, amelyek lehetővé teszik a nyugodt tervező munkát, így a megszokottnál jóval korábbi költségvetési vitát.

Lassan-lassan megszokjuk, hogy hülyének néz bennünket, mindenki beletörődően bólogat, hiszen ez valami olyasmi, mint az autogén tréning – ha valamit elég sokszor ismétlünk, akkor az igaz lesz.

Vagy kisnyúl.

A magyar gazdaság teljesítménye az elmúlt évekbe látványosan stagnált, egyedül 2014-ben javult valamelyest.

A korrnány meg úgy viselkedik, mint az a focista, aki végre egyszer eltalálta a labdát, és most labdazsonglőrként akarja eladni magát.

A tetejébe azt is pontosan tudják, hogy a 2014-es növekedés mértékét – mely alig haladja meg a 2006-os szintet – idén képtelenek leszünk tartani, pedig a tervezett számokban még nem szerepel annak hatása, hogy az Unió befagyasztotta a fejlesztési forrásokat, márpedig GDP csak gazdasági tevékenységből keletkezhet, az meg pénzből. keletkezhet…

Ami az államadósság mértékét illeti, a napi.hu „megfigyelt” nickű kommentelője igen jól összefoglalta a helyzetet.

Ezt írta: A 2010-es kormányváltáskori adósság 19 833 milliárd forint volt, a 2015 április 3.-i adósság 24 846 milliárd forint, plusz a MANYUP hatás egyszeri 3 000 milliárd és az államiba irányított járulék havi átlagban 33,33 milliárd forint,  azaz 1 700 milliárd forint, ősszesen 29 546 milliárd forint - 148 %-a a 2010 évinek.

Vagy Varga hülye vagy a népet tartja hülyének.

Én az utóbbira tippelek.

De mondott még további szépeket is a savanyúképű pénzügyér, aki már régen eladta a szakmai presztízsét.

Azt mondta, hogy az adócsökkentések éve két tételből fog állni, ebből az egyik a személyi jövedelemadó egy százalékos csökkentése lesz, ami megrázóan nagyvolumenű döntés, az ember szeme könnyes lesz tőle – leginkább a röhögéstől.

Mint tudjuk, személyi jövedelemadója annak van, akinek jövedelme is van.

Az ország több mint egyharmadának nincs, vagy csak elhanyagolható a jövedelme van, az erről szóló adóbevallást nem, hogy egy söralátéten, de egy bolha tökén is le lehet vezetni, a gazdagoknak meg egyszerűen nem tétel, több megy a szemétbe egy vasárnapi ebéd után.

Az Orbán-család meg úgyis Szlovákiában adózik a pályázatokon elnyert milliárdjai után, őket ez az egész cirkusz hidegen hagyja.

Az igazán fontos adónem államnak és polgárának egyaránt a fogyasztást terhelő ÁFA, melyet fizet mindenki a koldustól a nőgyógyászig, és amely arról nevezetes, hogy nálunk a legmagasabb az Unióban.

De most, végre véget vetünk ennek, hiszen a sertéshús ÁFÁ-ja huszonhétről öt százalékra csökkenhet.

Nem, nem a csirke és nem is a liba, de mégcsak nem is a marhahús ÁFÁ-ja, a disznóé.

Kell az új disznóhizlaldának a piac, piac meg akkor lesz, ha megvásárolható ára van a terméknek.

Ne keressünk semmi turpisságot, az a termék Orbán terméke, még akkor is, ha a disznóra rá van írva, hogy Mészáros Lőrinc, - aki nem hiszi, hogy az övé, az nézzen csak a disznóra – hasonlít is rá.

Juliska néni leginkább sertéskarajt szokott vásárolni, a közmunkások meg dagadót, ezen él a szegényember, mint tudjuk, fussa rá a családi pótlékból.

Melyet egyébként továbbra sem szándékoznak emelni, hiszen azt a legszegényebbek gyerekei kapnák, míg a gyermekek utáni adójóváírást természetesen emelik, hiszen lassan Rasi is szülni fog és a sajátláb után nem mindegy, hogy mennyit írhat jóvá, főleg, ha tartja a családi tradíciókat és négy –öt utóddal örvendezteti meg a magyar választót…

Ez az egész cirkusz felháborító, és azt tükrözi vissza, hogy a kis szociopata és seggnyalói egyáltalán nem érzékelik az ország helyzetét, a szegénységet, rengeteg ember kilátástalan nyomorát.

Löknek majd valamit a kormányzati tisztviselőknek, mint hajdan a nagyságos asszony a cselédnek – de aztán becsüld ám meg magad, Marcsa! – de a szegényekkel kapcsolatban egy tollvonásuk sincs.

Ez a gazdagok és vazallusaik költségvetése lesz, a hazugságok és szemfényvesztés költségvetése.

A bölcs előrelátáson meg csak derülni lehet.

Normális országokban a költségvetés alulról építkezik, számba véve az igényeket és a lehetőségeket.

Ez pedig itt diktátum a javából, a diktátorocska (ócska?) hagymázas álmai papírra vetve - lehet ő még talán el is hiszi, hogy az a világ rendje, hogy az ország legokosabb polihisztora kitalálja a jövőt, hálás népe meg megvalósítja.

A legizgalmasabb kérdés az, hogy engedi-e az Unió, hogy már megint kimagyarázza magát a pöcegödörből.

A vizsgálatok ugyanis azt mutatták ki, hogy Orbán kormányzása alatt az Uniós pályázatok egyharmada korrupciógyanús volt.

Ha megint pénzt adnak a kezébe, megint ellopja, ezt meg bátran lehet prognosztizálni.

Ebben az emberben semmi mértéktartás, semmi szemérem és legfőképpen semmi felelősség nincs az ország népéért.

Hogy bukni fog, az nem kérdés, hogy mikor, az viszont nem mindegy.

Ebben kellene neki a segítség, de nagyon.

Nem biztos, hogy a politikusoktól kell várni a megoldást...

:O)))