Pest megyések ezek mind, ő is Pintérrel együtt dolgozott az akkori rendőr főkapitányságon. A majd havi egy milliós jövedelemért a belügyér még tavaly miniszteri biztossá nevezte ki Horváth Andrást, akinek feladata "az 1990-es években elkövetett élet elleni bűncselekmények, illetve az úgynevezett olajos ügyekkel összefüggő élet és testi épség elleni, vagyon elleni bűncselekmények hatékony felderítésének és nyomozásának irányítása, koordinálása." Ez év nyaráig meghosszabbították kinevezését. Hogy az ügyeket milyen eredménnyel viszi, azt még nem tudni, majd kiderül, ha kiderül.

A „papa” néven elhíresült valamikori nyomozó nem akárhol, hanem a parlamenti vizsgáló bizottság előtt jegyzőkönyvben rögzítetten nevezettről többek között az alábbiakat állította: „Visszatérve a másik két dologra, a Pest megyei fokapitány bunügyi helyettese Horváth András ezredes volt, és a korábbi szervezett bunözés elleni osztályv ezetoje Tóth Erno alezredes volt, akikkel kapcsolatosan a technikai ellenorzés soránÉ Ugyanis a margitszigeti Thermál Szállóban volt a Conti Car-csoportnak az irodája, ami le lett technikázva információszerzés céljából. Az ott szerzett információk alapján egyértelmuvé vált, hogy HOrváth András és Tóth Erno a Conti Car-os csoporthoz kapcsolódik, ugyanis Radnai László, a Coni Car-csoport vezetoje hivatalos kapcsolatban volt a Pest Megyei Rendor-fokapitánysággal, magyarul tégla volt. Ennek keretében, tehát a róluk vagy a velük kapcsolatosan keletkezett információk visszamentek hozzájuk, amit a technikai ellenorzés kihozott, ezért Mikó istván ezredes és Tonhauser Lászó ezredes úr készített egy rendori jelentést, amit átadott Ignácz István tábornoknak, aki a bunügyi foigazgató volt, aki úgy döntött, hogy ezt a két embert, tehát Horváth Andrást és Tóth Ernot kitiltja a bunügyi foigazgatóságról, az értekezletekrol. Ez a két ember rövid idon belül le is szerelt a testüelttol, ugyan semmi nem történt velük. Nem történt velük semmi.”

A titkosítás alól feloldott jegyzőkönyv 20. és 21. oldalán található az a rész, ahol a „papa” néven ismert egykori nyomozó, a fent idézetteket elmondja. Hogy milyen következménnyel, az nem ismeretes. Hamisan vallott-e, vagy tényszerűen, nem tudni. Egy biztosnak látszik, imnformátorom állítja, hogy ez a Horváth minden kétséget kizáróan biztos, hogy az a biztos, akit Pintér kinevezett. Sőt az is biztos, hogy az idézett bizottsági jegyzőkönyvben foglaltak miatt el kellett hagynia a rendőrséget. Az informátor szerint ezt követően Pintér egyik cégének igazgatósági tagjaként részt vett főnökével együtt a bombagyárosként elhíresült Dietmar Clodó cégének biztonsági bemutatóján. Clodóval kapcsolatban a már említett parlamenti bizottsági jegyzőkönyvben fellelhető még egy említésre méltó rész, „papa” előadásában.

„Kérem, ezután megy Leonid Kolcsinszki - Clodo buntársa - kihallgatása az ORFk vizsgálati osztályán, amikor is jelen van Bánáti ügyvéd úr, a tolmács, Szalai Tihamér és még egy-két nyomozó. Megy a kihallgatás. Egy alkalommal Kolcsinszki azt mondja, hogy ezt a részt nem szeretném jegyzokönyvbe mondani, de közben megya video, merthogy kamerával veszik az egész kihallgatást. Közli ez a Kolcsinszki úr, hogy kérem szépen, én Pintér tábornoknak több megbízást hajtottam végre. Megfagy a levego, de már azt nem fejti ki, hogty milyen megbízást. Megáll a kihallgatás, Bánáti ügyvéd úr lemond.
Ez a kihallgatási anyag, a videoanyag tudomásom szerint elkerül Túri András - akkor még - csoportvezeto ügyészhez is, elkerül a rendvédelmi szervekhez is, és amikor eljön a bizottsági ülés, errol a kazettáról, ami dönto jellegu lett volna a bizottság munkájában, a bizottsági személyek tisztázásában, hallgat az ügyész úr, hallgat a rendvédelem, hallgat mindenki. Mi ez, ha nem egy bunpártolás, vagy hivatali visszaélés? Ezt én nem tettem szóvá abban az idoben, hogy uraim, álljon már meg a fáklyás menet. Sok mindent szóvá tettem, és azért van az, hogy most itt vagyok letartóztatva.”

Na azért ez nem semmi, mondhatom!. Hogy ennek a parlamenti bizottság előtt tett vallomásnak mi lett a következménye, azt ugyancsak nem tudni. Hamis állítás volt, vagy tényszerű? És legfőképp milyen következményekkel járt, azért jó lenne tudni.

Ezek mentek, meg a bárányfelhők, mondja informátorom, majd hozzá tette, hogy Horváth miniszteri biztos annak idején magánvállalkozásában is zűrös ügyekbe keveredett. A társaság ugyanis egy jogosulatlan adatkezelés gyanúja miatt 1997-ben indult eljárás érintettje lett. A Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának (RSZVSZ) munkatársai azért kezdtek vizsgálódni, mert tudomásukra jutott, hogy az egyik biztosítótársaság által megbízott magánnyomozó cég olyan adatokat szolgáltat ügyfelének, amelynek forrása minden valószínűség szerint a Belügyminisztérium volt. Az RSZVSZ szerint a magánnyomozó cég exrendőr munkatársai összejátszottak az aktív rendőrségi, illetve belügyi állományban dolgozó volt kollégáikkal, olyanokkal, akik jogosultak használni a közúti közlekedési nyilvántartást.(hvg 2013 07 01)

Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja, mondja informátorom és hozzáteszi, ennek a mai hatalomnak semmi se szent, képesek miniszteri biztossá tenni havi majd egy milláért egy ilyen figurát és még pofátlanul hozzáférhetővé is teszik az interneten viselt dolgait, anélkül, hogy cáfolnák, vagy megerősítenék az ott leírtakat. Anélkül, hogy eljárnának, vagy a hamisan vádolóval, vagy azzal szemben, akit esetlegesen rágalmazott. Az informátor vállát rántva csak annyit mondott, tudnék még mesélni, de mára legyen elég ennyi, hiszen egy parlamenti jegyzőkönyv azért, még sem egy sajtpapír!