Most akkor mi lesz a forinthitelesekkel, ha nekik is vissza kell térni az új törvény szerinti szerződéskori kamatszintre?
Mert, hogy a törvény minden hitelszerződésre vonatkozik, vagy talán a forinthitelesekre nem?
Ha rájuk is, akkor ráfáznak rendesen arra, hogy a jelenlegi kamatszintnél sokkal magasabb szerződéskori kamatszinttel számolnak majd náluk. Ki törődik ezzel? Napirend előtt szólaljon már meg valaki.
Mennyi forinthiteles lehet, kiket érint ez az új kampány szagú devizahiteles törvény, vagy erről nem illik beszélni, mert szavazatvesztő lenne?
Kérdés, kérdés hátán, Tóni, a pasa parkos belvárosi előember mondjon már erre valamit.
Meg arra is, hogy a tervezett kamatemelési moratórium a banki kockázatkezelést hazavágja-e, vagy sem és az milyen következményekkel járhat majd.
Egyáltalán, hatástanulmány készült-e az új devizahiteles törvénnyel kapcsolatban, vagy a kétharmados politikai felfuvalkodottság okozta önkormányzati választások előtti állapotban szokás szerint semmibe veszik ezt a követelményt?
Közgázos gólya is tud már annyit kérdezni, hogy ha például a 2010. március végi 5,5 százalékról 2011. december 21-én 7 százalékra emelkedett az alapkamat, akkor vajon indokolt volt-e a banki kamatemelés?
Szóval, lassan a testtel ebben a marha nagy, bank ellenességi szabadságharcban.
A jobboldali populista kampányszöveget több szólamban adják elő a kormánypárti szellemóriások, mely szerint 25-30 százalékkal csökkennek majd a törlesztő részletek. De, hogy várhatóan mit fognak erre lépni a bankok, arról mélyen hallgatnak.
A miniszterelnök szerint, ha a bankok nem tudják miből teljesíteni a devizahitelesek kifizetését, akkor majd tulajdonosaik feltőkésítik őket. Vajon mit szólna ehhez a már egyszer említett közgázos gólya?
És mi lesz azokkal a perekkel, ahol csak az érvénytelenség, vagy a részleges érvénytelenség megállapítását kérte az adós? A devizahiteles perek többsége ide tartozik, és ezek most nem folytatódhatnak addig, amíg az új törvény szerinti elszámolások nem történnek meg. Ki bízik itt már az adósok közül megegyezésben?
Elég is ennyi napirend előtt. Hogy a parlament be avatkozik-e az igazságszolgáltatás dolgába és mennyire, hogy a kormány milyen hatással van a törvénykezési gyakorlatra egyáltalán, azt döntse el az olvasó.
Október 12-én azért nem ártana helyi szinten is azokra voksolni, akik mögött nem a hinta-palintázó pávatáncosok hirdetnek igét.
Elnézve a megyei, 3472 fős regisztrált jelölti listát, egy valami feltűnt. A FIDESZ-KDNP helyett az esetek többségében már a „Független” beírás szerepel, nyilvánvaló kormánypárti támogatással. Vajon mi okból hagyták el a pártszövetség nevét?
Lassan mindennek lejár a szavatossági ideje!