Aki nem szül elég gyereket, ne kapjon ellátást a nyugdíjkorhatár elérésekor, vagy alacsonyabb legyen a járuléka, mint egy nagycsaládosnak. Ezt javasolja a 2009-ben az MTA szervezésében létrehozott Népesedési Kerekasztal a kormánynak - a hvg cikke szerint. 
 A kerekasztal nyugdíjreformot javasol a kormánynak, hogy megszűnjön "a magyar társadalomban kritikus mértéket öltött gyermekvállalás visszaesése, mert emellett az elöregedés, a járulékfizetésre alkalmas munkavállalók számának csökkenése miatt belátható időtávon belül finanszírozhatatlanná teszi a nyugdíjrendszert". 

 

 A nyugdíjrendszer nem a fentiek miatt válik finanszírozhatatlanná, hanem azért, mert Orbán a hóna alá csapta a munkavállalók magán-nyugdíjpénztári befizetéseit és elszaladt vele, majd nem egészen három év alatt eltapsolta jóformán az egészet. 

A maradékból majd átépíti a Népstadiont, arra talán még elég lesz. 
A magyar munkavállaló egyébként sem járulékot fizet, mert annak ellenében neki valamiféle anyagi ellenszolgáltatás jár, a munkavállaló nálunk adót fizet, aminek ellenében neki legfeljebb a szája jár.Sajnos a magyar munkavállaló komplett idióta, mert még a szája sem jár mikor kirabolják, ellenben elrohan a választások idején leadni szavazatát a Pocakos Lángoszlopra, ki kivezeti szorgos népünket a sivatagból.

A végén ott maradok majd egyedül, oszt megnézhetem magam. 
Mondjuk, a cikk írójának sem lenne hátrányos megtudakolni valahol, hogy mi a különbség a nyugdíj, a nyugdíj-járulék és a nyugdíj-adó között. 
Ehhez képest lehet megtippelni, hogy az átlag-munkavállaló tudja-e azt, hogy a rengeteg befizetése után nem jogosult semmire, az állam annyi nyugdíjat ad neki amennyit akar – meg amennyit tud. Viszont az ötlet, hogy a kormány ne csak a dolgozóktól nyugdíj céljára befizetett összegek felett, hanem a nyugdíjak felett is rendelkezhessen, nem új. 
És az sem egy új törekvés, hogy keverjük össze a nyugdíjpolitikát a szociálpolitikával, hiszen, ha a kormány egy munkavállalótól elvesz pénzt és azt egy másik munkavállalónak adja, akkor nem a sajátjából ad, mégis ő aratná le a dicsőség kelkáposztaleveleit, hogy igazodjak valamelyest a címhez… 

Hol vagyunk már az állami nyugdíjrendszerbe befizetett pénzek nyilvántartásától, hol van már a nyugdíjszámla házastársak közötti örökölhetősége, és legfőképpen, hol a pénz? Nem vagyok én annak ellensége, hogy valaki nagy családot hozzon létre, annak se, hogy az állam támogassa őt, de annak határozottan ellene vagyok, hogy a másik nyugdíjas rovására próbálja ezt megtenni. 
Egyébként is, a támogatásból éppen azok nem kapnának, akik a leginkább rászorulnak, hiszen a munkanélküli, falu szélén vergődő százezreknek, a pár évtizednyi átmeneti jólét után ismét nyugdíj nélkül maradó vidéki Magyarországnak nem lesz se kevés, se sok nyugdíja. 

Ha nem tesz félre, nyomorogni fog, márpedig a nincsből nem lehet félretenni. 
Novák Katalin családpolitikáért felelős államtitkár szerint jogos az igény, hogy ha a gyermekvállalást elismerik fiatal korban, akkor időskorban is ezt tegyék. Én meg azt gondolom, hogy gyereket nem vállalni kell, hanem szülni.
Vállalni a sorsot kell, legyen az bármilyen is. 
Ha valaki gyereket szül, akkor az a magánügye, támogatni sem őt kell, hanem a gyereket, erre pedig kitaláltak már egy remek eszközt – úgy hívják, hogy családi pótlék. 

De ezt nem szereti Viktor, mert ez egy ideológiamentes juttatás, attól jár, hogy van a gyerek. 
Na, ezt nem lehet emelni Orbán rendszerében, mert a társadalom érintett rétege kiskorú és nem tudja eldönteni, hogy a havi negyvennyolcezer forintból milyen arányban költsön libavásárlásra, jövedelme mekkora hányadát fordítsa a kultúrára, mennyit költsön szórakozásra és mennyi legyen a felhalmozásra szánt hányad. Az interjúban egyébként Novák Katalin beszélt arról is, hogy a kormány célja a gyermekvállalás ösztönzése, és a házasság intézményének erősítése, ami szerinte „a gyermekvállalás előszobája”. 

Namármost nem előszobázni kellene, hanem munkát kellene adni a sok szegénynek, például úgy, hogy vidéken a magas kézimunka igényű növények termesztését kellene támogatni a takarmánygabona termesztése helyett – na, ez teremtene munkahelyeket, az árokparti seprűstánc meg csak hungarikumnak jó. Úgyhogy, kedves jövendő nyugger, léhűtő munkanélküli rohanj, és szavazz a mi Lángoló Csipkebokrunkra, és várj bizakodva, egyszer csak kerül valaki, aki hatékonyan lepisili… 
:O)))