Fogtad Viktor? Amiről te álmodoztál, az beteges dolog. Nem számol azzal, ami realitás. A magyar nem világnyelv és hazánk területe, meg a lakosságának száma, valamint ásványi és nyersanyag kincseinek mennyisége és minősége nem engedik meg, hogy rázzuk a rongyot a világban. Nem tőlünk függ a világ, hanem mi függünk tőle. Te nem ismerted fel ezt az apróságot és nem viselkedsz ennek megfelelően. Szellemi felvértezettségünk az más. Az igen, az már döfi. De te azt megnyirbáltad rendesen. Mást se tettél, mint régi dicsőségünkre hajaztál mindenütt, úgy, hogy mai ázsiónkat azzal együtt lefaragtad.
Keresztény erkölcsről papoltál akkor, amikor annak legelemibb követelményeit sem tartottad be. A gazdagokat felvirágoztattad és intézkedéseiddel belerúgtál a szegényekbe, az elesettekbe. Alibi konzultációkat és egyeztetéseket tartottál valóságosak helyett. Szürke szerencselovagokkal vetted körül magad, akik önző érdekeiket szem előtt tartva, előítéleteiktől vaksin lesték és követték minden szavad, szemesnek áll a világ alapon jól megtömködve zsebeiket. Kérdőjeleket hagytál magad mögött a törvényesség harcmezején is. És mindezeket teszed ma is!
Kaya Ibrahimos és Josip Totos cégtörténeteket, happyendes országimázst, tokaji, savanyú a szőlő szárhegy dülős jogi préseket, Simicska és Varga műveket, schlechtes selejteket és közgépes nyergeseket hagytál magad mögött.
Fel a mélyből, aki magyar!- szavaltad több évvel ezelőtt. Megszületett az új többség- vágtad bele végleg kommunikációs árokásó gépies szövegedet a fáradt magyar tudatba. Neked játék mindaz, ami nekünk mindennapi megélhetést jelentő valóság. Kísérleti nyulaknak tartasz bennünket, miközben politikai ellenfeleidet vádolod azzal, hogy becsapták, megtévesztették a magyar választókat, észre sem vetted, hogy te magad és politikád tette ugyanazt! Súlyos állapot ez, gyógyíthatatlan. Azt mondtad: „…Arra, amit tesznek, senki sem hatalmazta fel azokat, akik kormányoznak...” Fogtad Viktor? Már akkor tudtad, hogy magadról és kabinetedről beszélsz. http://www.miniszterelnok.hu/beszed/fel_a_melyb_337_l_aki_magyar
Haza beszéltél akkor is. „Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Arrogáns, nincs egyeztetés, semmilyen szakmai kör véleményét nem hallgatják meg, mindenhez jobban értenek, mindent jobban tudnak.” Magadból indultál ki, ugye? Tudod öcsém facsiga, nem azért tegezlek, mert a korod miatt ez nem is lenne tiszteletlenség, hanem azért, mert így tán jobban megérted milyen is vagy te valójában. És az nem csak a te érdeked, hogy tudd ki is vagy valójában, hanem mindnyájunké. Sőt, elsősorban hazánk lakosaié azt hiszem.
Szádra vetted Nagy Gáspárt, a költőt. Azt, aki a szegények karácsonyáról írt, eközben nem ismertél magadra a „Töredékek egy bizalmas nyomozás megégett jelentéseiből” sem, csak fújtad a magadét szokás szerint. Velünk te ne kísérletezz! Pávatáncot se járj közöttünk abban a baromfiudvarban, hol piros pettyes püspökfalatú lábas jószágok kotkodálnak neked, plagizáló kakasok kukorékolása mellett. Minket ne próbálj hipnotizálni azzal, hogy merjünk nagyokat álmodni a valóság megélése helyett. Ne gyorsnaszádozzatok nekünk, amikor lélekvesztő tákolmányon vergődünk a mostani, általatok gerjesztett megélhetési cunamiban.
A Jövőnk vitasorozat záró konferenciáján elmondott beszéd, elismerem tartalmas szöveg. Érdemes ezért újra és újra olvasni mindenkinek. De elsősorban annak, aki elmondta. Neki kell először szavaival szembesülnie. Nekünk pedig a tanulságot kell levonni belőle. Egyszer már végérvényesen!
